Az eseményen Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, a múzeumok a híd szerepét töltik be a helyi közösségek megerősítésében és az identitás alakításában, ezért nagy szakmai felelősségük van abban, milyen módon képesek felkelteni az emberek figyelmét és érdeklődését.
A beruházás során teljesen felújították és akadálymentesítették a műemléki védettség alatt álló épületet, látogatóbarát közönségforgalmi és múzeumpedagógiai célú tereket alakítottak ki, de figyeltek az épített örökség és ezzel a történelmi múlt megóvására is – fogalmazott az államtitkár.
Elmondta, az egykori minorita kolostorépület felújítási programja nemcsak a szakszerű műtárgyvédelmet és a szakmai háttérmunka korszerű feltételeit teremtette meg, hanem beteljesítette Nyírbátor nemzetközi Báthori-emlékhelyé emelését is.
A közgyűjtemény és a város múltját említve az államtitkár emlékeztetett, Ecsedi Báthori István (1430–1493) erdélyi vajda az 1479-es kenyérmezei csatában szerzett kincsekből Bátorban nagyívű építkezéseket indított, a legendákat őrző büszke város pedig nem feledte el alakját.
A Báthori család évszázadokon át vezető szerepet játszott az ország történelmében, sarjai összekötötték a szétszakított királyi Magyarországot és Erdélyt, uralkodót adtak Lengyelországnak és Litvániának, hadvezérek és államférfiak, egyházi méltóságok követték egymást a krónika lapjain – ismertette Závogyán Magdolna.
Hozzátette, a gazdag és nagyhatalmú család tagjai a kultúra bőkezű mecénásai, a hazai művelődéstörténet máig meghatározó alakjai voltak, csillaguk a 17. században leáldozott, és bár kincstár, könyvtár vagy egyszemélyes művészeti gyűjtemény nem maradt az utókorra, a család legendája, fennmaradt tárgyi emlékei a nemzet féltett örökségévé váltak.
Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, ma nemcsak egy történelmi emlékhely megújítását ünnepeljük, hanem a Báthori-kultuszt is méltó helyre emeljük a magyar identitás- és emlékezettudatban.
A felújítással létrejött Magyarország első és egyetlen Báthori-kultuszhelye, ezzel a múzeum újra összekapcsolja a Szilágyságban, Északkelet-Magyarország határain túl élő magyarokat egészen Lengyelországig – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Hammerstein Judit a másfél évig tartó fejlesztésről szólva kifejtette, az épületben új állandó kiállítást hoztak létre, valamint lehetővé válik szakmai, közösségi és turisztikai programok megrendezése is.
Az eseményen köszöntőt mondott Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője és Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.
A múzeum új, Sárkányfogak. A Báthoriak története című kiállítása a hely szelleméhez méltó kreatív arculattal, izgalmas látványvilággal, eredeti műkincsek és valósághű műtárgymásolatok segítségével, valamint virtuális technológiákkal mutatja be a Báthori család történetét. Ez lesz az első olyan kiállítás Magyarországon, amelyben a mesterséges intelligencia (MI) interaktív módon szerepel: a látogatók „beszélgethetnek” az MI-t megszemélyesítő színésszel.
A kiállítás látogatóinak két virtuális kalauza lesz. Az egyikük a véres legendák gyakori főszereplője, Báthori Erzsébet, aki régi magyar nyelven szólítja meg a látogatót, hogy saját nézőpontjából mesélje el családja és önmaga sorsát. A másik kalauz pedig egy sárkány, a Báthoriak címerállata, a Bátor Vid csapásától elpusztult szörnyeteg dédunokája, a família esküdt ellensége, akit viszont már a látogatóknak kell (virtuálisan) leküzdeniük.
A kiállítás felsorakoztatja a Báthori család fennmaradt tárgyi emlékeit, és a látogatók elé tárja a család történetének legizgalmasabb karaktereit. A tárlaton Mária Krisztierna fejedelemasszony valósághű ruharekonstrukciója, eredeti fegyverek, korabeli zenék, miniszínház, minikancellária, a kenyérmezei csata terepasztala, kincsesláda és még sok egyéb várja a látogatókat.
Fotó: MTI/Balázs Attila
