A beruházás a kastély mellett magában foglalta az Arany János-emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is.

Az egykor két miniszterelnöknek is otthont adó településen új általános iskola, óvoda és tornaterem épült, megújult a templom, de sor került bel- és külterületi utak felújítására, valamint a Tisza család otthonaként szolgáló épületegyüttes kulturális és turisztikai célú rekonstrukciójára is.

A térség turisztikai vonzerejének növelését segíti a Tisza család otthonának felújítása. Az egykor két miniszterelnöknek és családjaiknak otthont adó épületegyüttes felújításáról 2016-ban a Miniszterelnökség javaslatára döntött a kormány. A kabinet 2017-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a projektet, amelynek koordinálására 2019-ben külön kormánybiztost is kinevezett Lázár János személyben.

Az összesen mintegy 13,5 milliárd forint értékű beruházás célja az épületegyüttes eredeti állapotnak megfelelő helyreállítása volt, amely műszaki és esztétikai felújítást, illetve tartalmi, szolgáltatási megújulást egyaránt megkívánt. Az épületekhez kapcsolódóan 20 hektár területen került sor parkfelújításra, amely a jövőben számos szabadidős és szabadtéri program megvalósításához biztosít lehetőséget.

A Tisza család és a korabeli Magyarország történetét négy jellemző témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén szervezett, összesen 25 helyszínt magába foglaló, 1000 négyzetméter területű állandó kiállítás mutatja be. A tárlaton a magyar kiállítóterekben eddig még be nem mutatott kordokumentumok és műtárgyak láthatóak.

Az Országgyűlés a 2017. évben arról döntött, hogy a Tisza család otthonául szolgáló épületegyüttest a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, hogy az egyház az ingatlanban oktatási, illetve továbbképzési központot működtessen, valamint örökségvédelmi és turisztikai tevékenységet lásson el.

A geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadására június 4-én, a nemzeti összetartozás emléknapján került sor, a felújított épület június 5-től mindenki számára látogatható.

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Gesztet szimbolikus helynek nevezte, és felelevenítette a kastély történetét. Mint elmondta, 1761 és 1772 között építtette borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést. Falai között megfordult mások mellett Arany János – aki Tisza Domonkos házi tanítója volt –, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit – jegyezte meg. Az országgyűlési képviselő elmondta, a kastély két miniszterelnöknek is az otthona volt: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875 és 1890 között volt Magyarország kormányfője. Megjegyezte, 2020 végén haladta meg Orbán Viktor miniszterelnökségének ideje Tiszáét.

Kálmán halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912-1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki vészterhes idők jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg. Emberi és politikai nagyságát Széchenyiéhez, Kossuthéhoz és Deákéhoz hasonlították – jelentette ki a politikus.

Kovács József elmondta, a kastély felújítása 2016 óta zajlott, a beruházás magába foglalta az Arany János-emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzá tartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron. Geszten az elmúlt 8 évben több mint 20 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány. Ebben útfelújítások, egy új iskola, óvoda, tornacsarnok építése, továbbá a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítása is benne van – húzta alá.

Az egyházi áldást Kondor Péter püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője, Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kató Béla püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Ternyák Csaba érsek, az Egri Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája kérte.

A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is adott otthont, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt. Az épület gróf Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be.

A felújítását a West Hungária Bau Kft. és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciuma végezte.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá.