Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára az átadó ünnepségen azt mondta: „az épület az összmagyarság szent ügyét, a Kárpát-hazában élő nemzettársakat hivatott méltó módon szolgálni”. Hozzátette, hogy az épület – ahogy a lakiteleki épületegyüttes egésze – képletesen országhatárok felett magasodva hívja, várja vendégeit, tárja szélesre kapuját. Ahol értékmentés, értékőrzés és -teremtés folyik, az a hely értékközpont. Ilyen értékközpont az immár rendezvényházzal kibővült Hungarikum Liget minden eleme – fogalmazott.
Az államtitkár szerint „az épület puszta léte fémjelzi mindazt, amit közösségeink megtartó erejéről és fontosságáról gondolunk”.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait. Üzenetében úgy fogalmazott: „a Lakitelek Népfőiskola és a belőle kivirágzó Hungarikum Liget története közel négy évtizeddel ezelőtt eresztett gyökeret”, a Duna-Tisza közén fekvő pusztaságon elindult a népfőiskolai mozgalom, megépültek a különböző rendezvénytermek, sportlétesítmények, éttermek és szálláshelyek. Most pedig a sikertörténet elérkezett újabb fejezetéhez. A Kárpátia Rendezvényház átadásával „végre kiteljesedik ez a példaértékű kezdeményezés” – írta a kormányfő. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az új épület számos izgalmas kulturális és sporteseménynek ad majd otthont, és folytatódnak a mára hagyománnyá vált Lakiteleki Focikupák.
„Kívánom, hogy a Hungarikum Liget és benne a Kárpátia Rendezvényház minél gyakrabban teljen meg a Kárpát-medence minden tájáról idelátogató honfitársainkkal, akik szellemileg, lelkileg és testileg feltöltődve, élményekkel gazdagodva térhetnek haza. Mindenekelőtt pedig azzal az érzéssel a szívükben, hogy magyarnak lenni jó!” – fogalmazott levelében Orbán Viktor.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója köszöntőjében felidézte a népfőiskola alapító levelét, amely szerint a helynek a nemzet megtartó erőterévé kell válnia, de ez csak kellő hittel és akarattal, illetve akkor teljesülhet, ha az elmúlt évszázadok emlékei, törekvései beépülnek a népfőiskola munkatársainak küldetésébe, mindennapi munkájába.
Az alapító emlékeztetett, hogy a Lakitelek Népfőiskolából indult útjára a keleti nyitás gondolata, valamint a hungarikum törekvés is, amelyből később törvény született, hiszen 1993-ban, az akkor átadott Kölcsey Házban tartották meg az első hungarikumkonferenciát. Lezsák Sándor szerint az elmúlt évtizedekben minden egyes kezdeményezéssel, rendezvénnyel és programmal próbálták megtalálni az elmúlt évszázadok népfőiskolai mozgalmának máig tartó és jövőbe mutató üzenetét, jelentését.
A ma már Hungarikum Liget nevet viselő komplexumban a nyomda és kiadó, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a Bibliaház, a népfőiskolai hálózat, a filmes műhely, az üvegház és zöldségfeldolgozó, a fúrt kutak, a fürdő és az uszoda, a szálloda, a lovarda mind-mind egy nagy egység részei, amelyek tökéletesen illeszkedve egymáshoz alkotnak egy egészet. Elengedhetetlen azonban a működéshez a Hungarikum Liget közel 300 munkatársának nap mint nap végzett munkája is – tette hozzá.
Az ünnepségen elhangzott, hogy a népfőiskola felújítási és beruházási munkálatai kiemelt kormányzati támogatással 2013-ban indultak, és a Kárpátia Rendezvényház átadásával fejeződtek be. A 26 hektár területen fekvő Hungarikum Liget felépítésén több mint háromezren dolgoztak. A Hungarikum Liget honlapján olvasható bejegyzés szerint az 1000 fő befogadására alkalmas, 442 ülőhelyes Kárpátia Rendezvényház nem csupán a konferenciák és kulturális rendezvények központja. A kultúrház többek között teret biztosít sportrendezvények lebonyolítására, valamint akár nagyobb koncertek, színházi előadások, találkozók, táncházak megtartására is. Az ünnepséget a Csík Zenekar és az R-GO együttes koncertje, valamint lovasbemutató zárta.
A lakiteleki Kárpátia Rendezvényház. Fotó: Bús Csaba / MTI
