Átadták a Magyar Örökség díjakat

Magyar Örökség díjban részesült a tavaly elhunyt filmrendező, András Ferenc művészete; a budapesti Bélyegmúzeum gyűjteménye; Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életműve; Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkássága; a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálata; a felvidéki Kincskeresők mozgalom tevékenysége; valamint Kovács István költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága.

„Magyarországon a következő években a térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kellene létrehoznunk. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, de a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást" – mondta Klinghammer István térképész, az MTA rendes tagja, a bírálóbizottság elnöke a rendezvényen mondott köszöntőjében.

Hozzátette: a tudásipar profitját csak azok az országok élvezhetik, ahol a képesség, a szakértelem és a kompetencia egymásra épülő hármasát tartósan működtetni képesek, mégpedig társadalmi hasznot hajtó módon. „A nemzet jövője az iskolákban dől el" - emelte ki.

A tavaly elhunyt Kossuth-díjas filmrendező, András Ferenc művészetéről Bonta Zoltán filmrendező mondott laudációt. Hangsúlyozta, az alkotó több mint hatvan évet átfogó életművében az első játékfilm a Bereményi Géza könyve alapján forgatott Veri az ördög a feleségét volt 1977-ben. Legnagyobb sikerei közé tartozott még mások mellett a Dögkeselyű (1982) vagy A nagy generáció (1985) is.

Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életművét Solymosi-Tari Emőke zenetörténész ismertette. Hangsúlyozta: Dubrovay zenéjét technikai nehézsége ellenére ugyanolyan odaadással és kedvvel játsszák a muzsikusok, mint amilyen lelkesedéssel a közönség befogadja. „Úgy hoz mindig egyénit, csak rá jellemzőt, hogy közben ezer szállal kötődik népzenénkhez és az elmúlt századok legnagyobb alkotóihoz".

A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját Vojcek László professzor, az orvostudomány kandidátusa ismertette. Kitért arra, hogy a szervezet 1931 óta nyújt segítő kezet a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő nemzetek rászorultjainak.

Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkásságáról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója beszélt. Mint megjegyezte, a televíziós és rádiós műsorai révén ismertté vált Juhász Árpád nemcsak világjáró geológus volt, de jelentős szerepet játszott a magyar táj és a magyarság értékeinek megismertetésében. Televíziós műsorvezetőként csaknem száz magyar tudóssal, kutatóval folytatott beszélgetést, 1987–1988-ban tagja volt a Teleki Sámuel száz évvel korábbi felfedező útját követő expedíciónak.

A budapesti Bélyegmúzeum egyedülálló gyűjteményéről Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. korábbi filatéliai igazgatója beszélt. Laudációjában felidézte, hogy Európa egyik legnagyobb bélyegtörténettel, filatéliával foglalkozó közgyűjteménye múzeumként 1930 óta működik, állandó kiállításán csaknem félmillió bélyeg és egyéb filatéliai vonatkozású kiállított tárgy, dokumentum látható.

Szintén Magyar Örökség díjban részesült Kovács István Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága, amiről Csikány Tamás nyugállományú dandártábornok, hadtörténész beszélt. Mint elhangzott, az idén nyolcvanéves Kovács István fordította le magyarra Marian Brandys Napoleon és a lengyelek című munkáját, az Így élt...-sorozatban pedig ő írta meg Bem József tábornok életrajzát. A légió címmel összefoglaló munkával jelentkezett az 1848-as magyarországi lengyel légióról.

Végül Magyar Örökség díjat vehetett át a felvidéki Kincskeresők mozgalom jövőt építő tevékenysége, amelyről Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár mondott laudációt. Hangsúlyozta, hogy a Kincskeresőket 2006-ban indította a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a felvidéki tájakhoz kapcsolódva segítse a helyi értékek felkutatását és azok bemutatását a diákok által. A Kincskeresők keretében már több mint hétszáz előadást tartottak.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője, napjainkban a testület húsz tagot számlál, elnöke Klinghammer István térképész, az MTA rendes tagja.

A Magyar Örökség díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága. Az elmúlt három évtizedben több mint 750 Magyar Örökség díjat adtak át, közöttük jelentős számban vannak olyanok, akik a határon túli területeken nyújtottak, illetve nyújtanak maradandót.