Soltész Miklós rámutatott arra, felelősség és kötelesség is a napokban zajló népszámlálás során megjelölni a nemzetiséghez, valamint az egyházhoz való hovatartozást, mert azzal üzenni lehet Európának is, hogy Magyarországon fontosak a nemzetiségek és a keresztény felekezetek jelenléte.
Kifejtette, a világban most – a nagyhatalmak miatt – rossz irányba mennek a dolgok. Így volt ez a 20. század folyamán is többször: az első és a második világháború vagy a szlovák–magyar lakosságcsere idején, amely sokkal inkább elűzetés volt. Ezeket béketeremtéssel, imádsággal és az összetartozás őrzésével tudjuk befolyásolni – jelentette ki.
Soltész Miklós elmondta, csak az idén több mint hatvan helyen, több mint egymilliárd forint értékben zajlottak vagy zajlanak a nemzetiségeket érintő fejlesztések: óvodák, bölcsődék, közösségi terek, emlékházak, tájházak, templomok és útmenti keresztek újultak, újulnak meg. „Sokat tettek ezért a szlovák nemzetiségek is” – jegyezte meg.
Az államtitkár szólt arról, hogy kedden jelenik meg egy 450 millió forintos keretösszegű pályázati kiírás, amelyre nemzetiségi civil szervezetek jelentkezhetnek. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy amennyiben a háborús és a gazdasági helyzet rosszabbra fordul, ezek a pályázatok nem tudnak megvalósulni.
A mintegy ötezer lakosú, Békéscsabához közeli városban több ütemben, öt év alatt, összesen 30,2 millió forintból újult meg a szlovák nemzetiségi tájház és a mellette álló közösségi ház.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke emlékeztetett, Békés megyébe 300 éve, a török kiűzése után, több hullámban érkeztek szlovákok, akik új életet adtak az akkor elnéptelenedett vidéknek, és egyebek mellett a csabai kolbásszal gazdagították az értékeit.
Hozzátette: a megújult csorvási tájházban be tudják mutatni az elmúlt 150 évben felgyűlt tárgyi emlékeket, a közösségi ház pedig bármely nemzetiségből, felekezetből vagy etnikumból érkező embert képes idecsábítani.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke szerint Békés megye kicsiben leképezi az egész Kárpát-medencét, csak az itt élő nemzetiségek békében tudtak élni egymással – mutatott rá. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a rendszerváltás után magukra tudtak találni a Magyarországon élő nemzetiségek, őrizni tudják hagyományaikat és kultúrájukat, amelyhez nagyon sok támogatást kaptak az utóbbi évtizedben a magyar kormánytól.
Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a köszöntőjében kiemelte: Békés megyében mintegy tíz helyen, Csabaszabaditól, Medgyesegyházán keresztül Békéscsabáig újultak meg szlovák közösségi terek és tájházak. Az elmúlt évek kormányzati támogatásainak köszönhetően nem hajléktalanok már az itteni szlovák szervezetek – húzta alá.
Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terveikről szólva elmondta: a közösségi házban kiépítenék a fűtési rendszert, a tájházat pedig egy pajta felhúzásával gazdagítanák. Táborok, rendezvények szervezésében is gondolkodnak.
Baráth Lajos, a település független polgármestere örömét fejezte ki, hogy egy ilyen épületkomplexummal gazdagodott Csorvás.
Nyitókép: a Horenka Hagyományőrző Népdalkör műsora a megújult szlovák nemzetiségi tájház átadásán Csorváson. Fotók: MTI/Rosta Tibor
