Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte, hogy Békéscsaba a Modern városok program fejlesztései – köztük az M44-es gyorsforgalmi út – révén 500 milliárd forintnyi beruházással gazdagodik, és minden 15. forint kulturális célokat szolgál. Hozzátette, az emlékházként funkcionáló Steniner–Omaszta-kúria a békési megyeszékhelyen formálódó komplex Munkácsy-negyed sokadik mérföldköve.
Békéscsabának kétszeresen van oka ünnepelni, hiszen sok helyen halasztani kell az el nem indult beruházásokat
– jegyezte meg a helyettes államtitkár. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester szavai szerint az emlékház a Munkácsy-negyed büszkesége lesz.
Felelevenítette, hogy Steiner Jakab, aki a nagyapponyi gróf Apponyi család uradalmi tiszttartója volt, 1843 és 1850 között építtette a ma a Munkácsy Emlékháznak otthont adó rezidenciát. Munkácsy (Lieb) Mihály és testvére, Gizella a szüleik halálát követően kerültek a rokonokhoz Csabára: a fiú a nagybátyjához, Reök Istvánhoz, a lány a nagynénjéhez, Reök Karolinához (Saroltához), Steiner Jakab feleségéhez. Reök István a délelőtti munkát és tanulást követően a kis Miskával naponta ellátogatott nővéréhez ebédre.
Az épületet 1994-ben vásárolta meg az akkori városvezetés, és Munkácsy születésének 150. évfordulója alkalmából nyitotta meg itt az emlékházat, amelyet most építészetileg is felújítottak, és amelyben új, innovatív eszközökkel gazdagított kiállítást hoztak létre – tette hozzá. Szarvas Péter elmondta, hogy
Békéscsabán negyven eredeti Munkácsy Mihály-kép található, a múzeumban tizenkilenc, az emlékházban huszonegy, amelyből tíz a város tulajdona.
A polgármester felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel 2016-ban állapodtak meg a Munkácsy-negyed létrehozásáról, amely egyszerre szolgálja az építészeti és egyéb kulturális örökség bemutatását és turisztikai célokat. Mintegy négymilliárd forint hazai forrást fordíthatnak a kialakítására.
A negyed részeként közterületeket, parkokat újítottak fel, a Munkácsy Mihály Múzeumban a két épületrész összekötésével egy új termet építettek, új állandó kiállítások nyíltak az intézményben. Épül a Napsugár Bábszínház leendő otthona az Urszinyi–Beliczey-kúria felújításával, bővítésével. Hidak újultak, újulnak meg.
Munkácsy Mihályra és műveire számos új szobor emlékeztet a negyedben. A festőfejedelem egész alakos szobra került a múzeumi lépcsőre, a Rőzsehordó az Aradi vértanúk ligetébe. A Kisasszony című Miklya Gábor-alkotást – amelyet Munkácsy monceau-i parkról készített festménye ihletett – a napokban leplezték le az emlékház udvarán – sorolta a polgármester.
Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az emlékház épületében a vármegyei kisnemesség sokszínű életét és a kúriák üzemszerű működését mutatják be, mert ez érdekli leginkább a látogatókat. A műtárgyak bemutatása és az innovatív eszközök alkalmazása egyenrangú – jegyezte meg.
Az első terem egy ebédlő, a megérkezés pillanatát idézi fel, bemutatva, milyen lehetett, amikor vendéget fogadtak,
és hogyan érezhette magát itt gyermekként a festőfejedelem. Az épületben látható, hogy milyen lehetett egy korabeli szabadkéményes konyha, be lehet kukkantani az éléskamrába, és láthatók olyan, a tiszta vászon- és fehérneműkhöz nélkülözhetetlen kellékek, amelyek a kisnemesi életmód státuszszimbólumainak számítottak.
Egy gyerekszoba is az érdeklődők elé tárul, akik megtudhatják, hogy 1855 elején a kis Miskát – aki saját bevallása szerint sem szeretett tanulni – Reök István inasnak adta Lang György asztaloshoz, és szemügyre vehető számos eszköz, amelyeket a mesterek és tanítványaik használtak a munka során.
Virág Zsolt elmondta, hogy több rétegben igyekeztek felépíteni a kiállítást: egyszerre mutatják be a kúria és a Steiner–Omaszta család történetét, végigkövetik Munkácsy életét,
megmutatják, milyen volt az 1850-es években a mezőváros Békéscsaba, és kitérnek az anekdotákra is.
1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, ekkor a kis Miska is itt tartózkodott – derül ki abból az animációból, amely a betyárvilágot bemutató, illetve az akciót megidéző helyiségben hangzik fel. Hat rabló jelent meg, és bántalmazták a nagynénit, aki pár héttel később belehalt sérüléseibe.
A kúriában kávézót, cukrászdát, egy rendezvényteret és új múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak – mondta Virág Zsolt. A Munkácsy Emlékház felújítására és az új állandó kiállítás létrehozására mintegy 350 millió forintot fordítottak.
Fotók: MTI/Rosta Tibor
