Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter az ünnepségen arról beszélt, a nemzetiségek olyan sajátos értékgazdagságot képviselnek, hordoznak és művelnek, amit csak és kizárólag ők tudnak művelni, átadni.
A magyarországi nemzetiségek küldetése az, hogy legyenek hűek saját, egyszeri, megismételhetetlen örökségükhöz, ezt őrizzék és adják tovább, mert ez az az érték, amit csak ők tudnak adni anyanemzetüknek, a magyarságnak és az egyetemes emberiségnek.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy rendkívül szerencsétlennek és méltatlannak tartja a kisebbség kifejezést, mert annak hallatán az ember óhatatlanul a kevesebbre asszociálhat, holott a magyarországi nemzetiségek nem kevesebbek senkinél.
Attól, hogy egy közösség létszámában kisebb, szellemiségében, kultúrájában, értékhordozásában lehet több − emelte ki. Hozzátette:
a kisebbségeknél pontosabb kifejezésnek tartja a nemzetiséget és a nemzetrészt, mert ez kifejezi, hogy része az anyanemzetnek, a magyarságnak.
Felhívta a figyelmet arra: az alaptörvény is kimondja, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogy a határon túli magyarság elszakíthatatlan, szerves része az egyetemes magyarságnak, úgy a magyarországi őshonos nemzetiségek is elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak. Semjén Zsolt megköszönte a díjazottaknak az általuk végzett értékőrzést.
A Magyar Művelődési Intézet által 2005-ben alapított díj az elmúlt évben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került.
A díj – korábbi hagyományait megőrizve – olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, valamint a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
Az elismeréseket Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Díjat kapott Bedics Sándor a Rába-menti szlovén nemzetiség közösségi, kulturális és egyházi életében betöltött szerepéért, Cserháti Mihály a román nemzetiségi kultúra megőrzéséért és a tehetséggondozásért, Galda Levente a pilisi szlovákok közösségi és színházi kultúrájában betöltött kiemelkedő szerepéért és Havasiné Darska Izabella lengyel származású zongoraművész-tanár a Chopin-életmű ápolásában, zenepedagógusként vállalt szerepéért (a díjat később veszi át).
Elismerésben részesült továbbá Kardos Dezső a szatmári svábok hagyományos kultúrájának kutatásáért és bemutatásáért (szintén később veszi át), a Korjeni Asszonykórus a Dráva mentén élő horvátok népzenei és népdalkincsének megőrzéséért és megismertetéséért, Kormányos Alekszandra a színházszervező tevékenységével a hazai ukrán kultúrában betöltött szerepéért és Kovács Árpádné a romák kultúrájának és közösségi életének fejlesztésében vállalt szerepéért.
Díjat vehetett át Micov Jordanov Iván a bolgár vallási közösségben és az egyházzenei életben végzett munkájáért, az Orkestar Poklade zenekar a déli szláv, kiemelten a szerb népzene népszerűsítéséért, Stefanidu Janula a görög nemzetiség zenei kultúrájának megőrzéséért és népszerűsítéséért, Szám László az örmény kulturális életben és a nyelvápolásban betöltött szerepéért, valamint Szmolár Sándor egyedi stílust és formanyelvet képviselő iparművészként és festőként a ruszin kultúra hírnevének öregbítéséért.
A nyitóképet Botár Gergely készítette.
