Dr. Eőry Vilma Kazinczy-díjas nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, a bíráló bizottság társelnöke a győri városházán megrendezett díjátadón kiemelte: miközben a nyelv folyamatos változása természetes jelenség, a mi felelősségünk, hogy a változás pozitív vagy negatív irányait erősítjük. „A nyelvhasználat minősége összefügg a családon kívüli társas kapcsolatok minőségével is. Erősíti az összetartozás érzését a szűkebb és a tágabb közösségben is. Különösen fontos ez a magyar nyelv esetében, hiszen a szomszédos országok magyar kisebbségei számára a magyar nyelv a legfontosabb azok közül a dolgok közül, amelyek a nemzethez kapcsolják őket. A versenyen végzett munka hatással van az egész közösségre” – hangsúlyozta.
Majd Petőfi Sándor Arany Jánoshoz írt leveléből idézett: „Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám.” A gondolat, hogy igaz, természetes, jó és szép láncszemként kapcsolódnak egymáshoz a magyar nyelvművelés ügyében, a Szép magyar beszéd verseny szellemiségének is alapja, üzenete.
A Szép magyar beszéd verseny idei fordulójára jelentkezők közül 140 középiskolás diák vett részt, a mezőny dr. Eőry Vilma meglátása szerint magasabb színvonalú volt, mint korábban.
A verseny jelentőségét Juhász Judit, az az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke így foglalta össze: „A Kazinczy verseny a magyar közoktatás legrégebbi versenye, folyamatosan, megszakítás nélkül minden évben 57. alkalommal indult, és van egyfajta közismertsége, rangja. Ennek a versenynek Pécsi Blanka és Deme László tanár úr hatására és munkálkodásának eredményeképpen kialakultak a Beszélni nehéz körök, egy olyan mozgalom a szakkörök nyomán, amelyben rendszeresen találkoznak külön azért, hogy a rádióból fölolvasott szövegeket hangsúly szerint bejelöljék, beküldik a válaszokat, és ennek alapján nyilvántartják őket. 75 ezer levél van e pillanatban a Magyar Nyelv Múzeumában, amelyek az elmúlt évtizedekben születtek, tehát remélhetőleg több nyelvész fogja majd kutatni ezeket és földolgozni” – mondta.
Idén a gimnázium I. kategóriában tíz középiskolás diák, a II. kategóriában kilencen, a szakképző iskolai tanulók közül pedig tizenöten vehették át a Kazinczy-érmet. A különdíjak közül az Anyanyelvápolók Szövetségének elismerésében tizenkét gimnáziumi és nyolc szakképző iskolai tanuló részesült, ketten vehették át a Rotary Club Győr különdíját mindkét szöveg kiemelkedő összesített teljesítményéért, majd a Széchenyi István Egyetem különdíjában részesült öt versenyző.
Az egyéni kezdeményezésből adományozott különdíjak sorában a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium alapítójának unokája, Strasszer Sándor, az egykori igazgató fia, dr. Puhr Ferenc, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, Karsainé Horváth Klára emlékére lánya, Kruch-Karsai Klára, Szabó Ila Z. Szabó- és Bonus Bona-díjas tanárnő adták át elismeréseiket. A Kazinczy Ferenc Gimnázium korábbi igazgatójának, Hérics Lajosnénak a hozzátartozói és az iskolában működő „Az Iskoláért és az Anyanyelvért Alapítvány” adta át a Hérics Lajosné-díjat, a bíráló bizottság pedig Z. Szabó-emlékérmeket adományozott az eredményes és folyamatos felkészítő munkáért. A zsűri is elismerésben részesült: Csizmadia István festőművész évek óta saját alkotását adományozza a bizottság azon tagjainak, akik több évtizede szolgálják a Szép Magyar Beszéd Versenyt. Idén dr. Eőry Vilmának, a bizottság társelnökének ajándékozta Jövendölés című képét.
A Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság 2000. évi döntése értelmében a Kazinczy- és Péchy Blanka-díj átadására a győri verseny országos döntőjének záróünnepségén kerül sor.
Idén Hirtling István színművész, Radványi Dorottya rádióbemondó, valamint Katona-Mironova Berta kárpátaljai magyar szakos tanár vehette át a Kazinczy-díjat. A Péchy Blanka-díj idei kitüntetettjei Gergely Bodó Mária, a szegedi Déri Miksa Technikum magyartanára, valamint Kmettyné Balogh Zsuzsanna, a váci Madách Imre Gimnázium nyugdíjas könyvtárosa.
Hirtling István színművész köszönő beszédében a verseny résztvevőihez is szólt, arra buzdítva a fiatalokat, hogy legyenek büszkék kiváltságos helyzetükre, hiszen mindannyian, akik vállalták a megmérettetést, céljuk és teljesítményül által kiemelkedtek a tömegből. „Egy ilyen verseny és egy ilyen eseménysorozat azért fontos, mert ezek a gyerekek kiválasztottaknak érezhetik magukat saját maguk erőfeszítése által, és a tanáraiknak az ambíciója által, és erre muszáj, hogy büszkék legyenek mindannyian, mert kiválni a tömegből, az igenis az kitüntetés. Tehát itt mindannyian, akik részt vettek ebben a versenyben, és egyáltalán a mozgalom tagjaként részt vesznek ebben a munkában, ők mindannyian kiválasztottak. Ez az a különösség vagy különbözőség, ami elválaszt bennünket a tömegtől, ami próbál elnyelni, lehúzni minden egyes egyéni ambíciót” – mondta a színművész.
Radványi Dorottya rádióbemondó elmondta, hogy számára ez az első szakmai elismerés, ám eddig több szálon is kapcsolódott a Kazinczy-díjhoz: dr. Benczédy József arany fokozatú Kazinczy-díjas tanár és nyelvészprofesszor édesapját tanította a Budai Szent Imre Gimnáziumban, fia, Esztergályos Máté 2001-ben a zsűri különdíját nyerte el a Kazinczy-versenyen és „unokám, Esztergályos Móric is csodálatosan beszél. Tehát itt van a felelősségünk, hogy mi ezt továbbvigyük. Nem mindegy, hogy mit mondunk előtte és hogyan, hiszen az lesz az anyanyelve. Úgy fogja ejteni és elmondani a szavakat, ahogyan mi tanítjuk neki” – vallja a Kazinczy-díjas műsorkészítő.
Katona-Mironova Berta kárpátaljai magyartanár és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének titkára, a kárpátaljai Szép magyar beszéd verseny szervezője megilletődve vette át a rangos elismerést, majd köszönettel fordult a zsűri és a résztvevők felé: „Mi, Kárpátalján egy pici, apró része vagyunk a nagy egésznek, éppen ezért nagyon jól esik ez a megtisztelő elismerés. Húsz éve, hogy felvállaltam a kárpátaljai Szép magyar beszéd verseny szervezését a Pedagógusszövetséggel együtt és elmondhatom, hogy ez egy nagyon fontos megmozdulás, hiszen megmaradásunk eszköze, éppen ezért közös ügyünk. Nemrégiben találkoztam olvasmányélményeim közepette többször is elém került, miszerint az anyanyelvet nem ápolni kell, mert nem beteg, nem kell őrizni, mert nem rab: meg kell élni. Ez valóban igaz, hogy meg kell élnünk viszont, amit nagyon szeretünk, ami a miénk, a legnagyobb értékünk, azt bizony őrizni kell, ápolni kell, óvni kell.”
A díjátadó ünnepség zárásaként a Kazinczy Gimnázium idén is meghirdette anyanyelvi szaktáborát: az idén 41. alkalommal megrendezett táborra augusztus 21. és 25. között kerül sor, a jelentkezési határidő június 6.
Nyitókép: Hirtling István átveszi a Kazinczy-díjat
