A Balassi Bálint-emlékkardot idén immáron a XIX. alkalommal adták át. A Molnár Pál újságíró által alapított nemzetközi irodalmi díjat minden évben rendszerint egy magyar költő és egy külföldi műfordító kaphatja meg.
?Életművében kísérletet tett a kizökkenő idő helyreállítására, a nagy emberi történetben keletkező lyukak szorgos betömködésére. Olyan lírai történetíró, aki nem a 21. századi ember mindent tudó gőgjével rekonstruálja az elvesző félben lévő múltat, a kollektív tudatalattit, hanem beleérzően mutatja meg azt. Kiss Anna már akkor posztmodern volt, amikor ezt a jelzőt még meg sem alkották? ? fogalmazott laudációjában Csontos János költő.
Dzaszohti Muzafer oszét költőt, műfordítót Kovács J. Béla irodalomtörténész méltatta. A Balassi Bálint verseit anyanyelvére lefordító költő munkásságát kiemelkedőnek nevezte, majd írásairól megjegyezte: ?a sokszínűség, a szenvedélyesség, az igazságkeresés, valamint a gondolatok gazdagsága jellemzi. A kortársakról és a harcok hőseiről szóló versei közül több dalszöveg is lett, mert annyira közel állnak a népköltészet formavilágához?.
A Fazekas József, bonyhádi mester által kovácsolt emlékkardot Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke és Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át a kitüntetetteknek. A végvári szablya mellett a Vincze László által készített oklevéllel, a Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szobrával és Bai Edit, valamint a Dereszlai Pincészet borajándékával jutalmazta a költőket.
Az esemény alkalmából egy zenei ősbemutatóra is sor került, Bánkövi Gyula művét a Törökbálinti Cantabile Kórus mutatta be Vékey Mariann karnagy vezetésével, aki a helyszínen Balassi-emlékérmet vehetett át.
(Fotó: Szabó Linda)
