?A történelem nagy alakjai mindig többek, mint saját életrajzuk. Ők mindig egy-egy nemzeti törekvés, egy-egy nemzeti karakterjegy megtestesítői. Kossuth is ilyen? ? mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a felújított Kossuth-mauzóleum avató ünnepségen.
A miniszter úgy fogalmazott, Kossuth idegenben is élete végéig azt képviselte, amit 1848-49-ben otthon, mindezt pedig megalkuvások, engedmények és egyéni kiegyezések nélkül tette.
?Talán éppen ezért lett ő Kossuth Lajos, a bennünk élő, a megalkuvást nem ismerő honfi megtestesítője. Patrióta énünk jelképe, aki sosem enged 48-ból? ? tette hozzá.
A miniszter arról beszélt, fel kell mernünk tenni a ?mi lett volna ha? kérdéseit, hiszen ezekből a gondolatkísérletekből tanulhatunk a jövőre nézve.
?A múlt kérdései a jövő válaszai miatt fontosak. Sorsszerűnek, reménytelinek és bíztatónak tartom azt, hogy múltunk újratanulása és a jövőnkről való új gondolkodás éppen a nemzeti szuverenitás rendíthetetlen képviselője, Kossuth Lajos mauzóleumának felújításával kezdődik el? ? fogalmazott.
A Nemzeti Örökség Intézete gondozásában megvalósult, az épület szerkezetét, a szobrokat, a külső felületeket és belső tereket, valamint a mauzóleum környezetét egyaránt érintő átfogó restaurációt és felújítást követően a belső tér vezetett csoportokban újra látogatható lesz.
A Kossuth-mauzóleum
Az 1909. november 25-én felszentelt Kossuth-mauzóleum Magyarország legnagyobb sírépítménye. A hét emelet magas mauzóleumot Gerster Kálmán építész tervezte, a síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth valójában a mauzóleum belsejében nyugszik.
Az ókeresztény, ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében készült, kivételes szépségű mozaikdekoráció: a halott államférfi szarkofágja felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos mellett itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Lajos Tivadar, lánya, Vilma, valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária is.
Fotó: Mészáros Balázs
