Építészettörténeti előzmények
A többek között a budapesti Népstadiont (ma Puskás Ferenc Stadion) is tervező ifjú Dávid Károly eredetei rajzai alapján kezdődött meg a Budapest Airport Rt. ferihegyi 1-es termináljának teljes felújítása. Az idén szeptemberben kezdődő beruházás tervezése és kivitelezése a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen a Puskás Ferenc Stadion vagy a Budapest központi, Erzsébet téri buszpályaudvar, illetve a két világháború között épült budai Bauhaus-villák mellett ez a reptéri épület az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája.
Az 1939. szeptemberében a Ferihegyi repülőtér termináljainak terveire meghirdetett pályázat első díját ifj. Dávid Károly nyerte el. A terv fő formai különlegessége az volt, hogy a Dávid által megálmodott vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajza egy repülőgép felülnézeti képe. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felőli homlokzat, szárnyai pedig a felszállómező felé néző emeletes épületrészek. A szimmetrikus épülettömb kifutópályára néző frontjára Dávid kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülőgép motorjait.
Az 1942 tavaszán megkezdett építkezésen alkalmazott vasbeton-technológia, ha világújdonságnak nem is, de akkor még csak a legbátrabbak által használt megoldásnak számított.
Az épület a második világháborúban súlyosan megrongálódott. 1947-ben kezdték el Ferihegy újjáépítését, majd 1948-ban elkezdődtek a futópálya betonozási munkálatai is.
Az utasforgalom alakulása
A terminált 1950. május 7-én nyitották meg. Ferihegyről az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a MALÉV bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, mely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.
A repülőtér utasforgalma folyamatosan növekedett. A megnyitáskori 49.955 főről 1960-ra 359.338 főre nőtt, majd 1974-ben érte el az 1 millió főt. Az 1980-ban a kiszolgált utasok száma már 1 millió 780 ezer volt.
Az új utasforgalmi épület (2A) alapkövét 1983. november 16-án rakták le és a 24 ezer m2-es forgalmi épület 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. 1990-re a két terminálon már összesen 2,5 millió utas fordult meg.
1993 nyarától megindult az első hazai tengerentúli járat Ferihegyről New Yorkba, majd a forgalomnövekedés miatt 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A új terminált 1998. december 8-án avatták fel, és 3,5 millió utast képes fogadni évente.
A kisgépek kiszolgálására Ferihegy 1-en 1991-ben megnyílt a General Aviation Terminál. A Ferihegyi repülőtér utasforgalma 1995-2000 között kb. 10%-os átlagos éves növekedést mutatott, és 2000-ben már elérte a 4,5 millió főt. A 2B terminál megnyitása után az 1-es terminál bezárt, ezután már csak a teher- és kisgépes forgalom, valamint a kormányzati különgépek fogadása folyt.
Kiugró forgalmi növekedés 2003 után
2001-ben a forgalom csökkent, és ez a tendencia még 2002-ben is folytatódott. A trend 2003-ban azonban megfordult, s ebben az évben jelent meg Budapesten az első két low cost légitársaság, a Germanwings, majd a SkyEurope. Ez a két légitársaság az 1-es terminálról üzemelt, melynek egy részét 2003. májusára a BA Rt. újból megnyitotta, azonban a terminál egy időben egyetlen járat kiszolgálására volt csak alkalmas.
Ezután Ferihegy forgalma az iparág növekedési ütemét meghaladva egy év alatt kb. 30%-kal nőtt. Ehhez a növekedéshez jelentősen hozzájárultak a low cost légitársaságok, amelyek újabb járatokat nyitva többszörösére növelték forgalmukat. Ez a tendencia még most is tart, és a legújabb előrejelzések szerint ? Magyarország a világ harmadik leggyorsabban növekvő légi-piaca lesz.
2005-re már 53-ra növekedett a Ferihegyről üzemelő légitársaságok száma, közel 100 célállomás érhető el a magyar fővárosból közvetlenül, s a teljes utasforgalom az év végére eléri a 7,7 millió főt.
Piaci kihívások, azonnali intézkedések
A tendenciák alapján a BA Rt. menedzsmentje a mielőbbi kapacitásbővítés mellett döntött.
Mivel a 2A és 2B terminálon jelentősebb területnövelés nem megvalósítható, továbbá a tervezett 2C terminál megvalósításához több évre van szükség, ezért kézenfekvőnek tűnt az 1-es terminál lehetőségeinek kihasználása. A T1 átépítése azonnali fejlesztés, amely mind idő-, mind költség tekintetében jóval kedvezőbb, mint egy új terminál felépítése, hiszen az 1-es terminál rendelkezik azzal a - nagy költségigényű - ún. légoldali infrastruktúrával, amely a megnövekedett forgalmat kezelni tudja.
Az építkezés
2004. tavaszán a BA az 1-es terminál teljes felújítása és újranyitása mellett döntött és megkezdődtek projekthez szükséges felmérések.
Az épület általános műszaki állapota igen leromlott volt, számos technikai, műszaki feltétel (pl.: klíma, tűzvédelem) nem felelt meg a mai szabvány előírásoknak.
A tulajdonosi jóváhagyás, majd a közbeszerzési pályáztatás lebonyolítását követően a bontási munkálatok 2004. október 19-én indultak meg. A ferihegyi repülőtér 1-es termináljának átépítésére kiírt pályázat nyertese a Budapest Airport Rt. Igazgatóságának döntése értelmében a Magyar Építő Rt. lett.
A felújítási munkálatok
A felújítási munkák során a kivitelező elbontotta az elektromos hálózatot és az összes gépészeti hálózatot is.
Alá kellett pincézni a két csarnokszárnyat, ahová a 100%-os poggyászröntgen, kisebb tároló helyiségek, illetve a gépészeti berendezések kerültek.
Az érvényben lévő előírásoknak megfelelően az épület hőszigetelést és új nyílászárókat kapott, valamint nyolc lifttel gazdagodott a terminál.
Az épület kőburkolatának egy jelentős része műemléki védettséget élvez, ezért ezek megmaradtak. Ahol lehetett, ott azonban megújult a burkolat. Az épület belső színvilágának kialakítása a beépített bútorokkal harmonizálva világos árnyalatot kapott.
A megvalósult állapot
A T1 átépítése egy nagy és hat kisebb beruházásból áll. A beruházás legjelentősebb részeként ? egy átfogó rekonstrukció keretében ? épült át a T1 épületének egésze. A 2000-ben műemlékké nyilvánított terminál az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) folyamatos ellenőrzése mellett újult meg. A kivitelezési munkálatok 2005. július 14-én befejeződtek.
Az épület közel nyolcezer négyzetméternyi utasforgalmi területe lehetővé teszi a schengeni és nem-schengeni forgalom elkülönítését is. 19 jegykezelő pult, 10 beszállító kapu, valamint négy csomagkiadó szalag áll az utasok rendelkezésére. Az épületben az utasforgalmi területekhez kapcsolódóan közel 40 kereskedelmi egység kapott helyett.
A teljesen megújult terminál 2005. szeptember 1-jén nyílik meg az utasforgalom számára. A terminált 6 low cost légitársaság használja majd. Ezek:
? az easyJet
? a Germanwings
? a Norwegian Air
? a Malmö Aviation
? a SkyEurope,
? a WizzAir,
Az 1-es terminál nyitására közel száz új munkatárs kerül felvételre (többnyire forgalmi területre).
A T1 épületén kívül megújul majd a forgalmi előtér is, mely alkalmas lesz a légijárművek hatékony és biztonságos kiszolgálására. Az előtér három fázisban újul meg, végső formáját 2006-ban nyeri el.
Az új T1 évente 2,5 millió utas fogadására lesz képes. Ez indokolja egy nagyobb kapacitású, 500 férőhelyes utasparkoló kialakítását is, mely 2006 nyarától áll az utasok rendelkezésére.
Az átfogó T1-projekt keretében átalakul a jelenleg a T1 épületében található Kisgépes terminál és a külföldi és hazai delegációk részére kialakított Kormányváró is.
További fejlesztések ? Ferihegy jövője
Az 1-es terminál átépítése csak az első állomása Ferihegy hosszú távú fejlesztésének, amelyet az átlagon felüli utasforgalmi növekedés tesz elengedhetetlenné. Tovább kell folytatni a megkezdett fejlesztési programot annak érdekében, hogy Budapest Közép-Kelet-Európa legdinamikusabban fejlődő légikikötőjévé válhasson.
Ferihegy 1 Boiler plate
? Az 1-es terminál átépítése közel 10 milliárd forintba került. A fejlesztés önerőből, a BA. Rt. saját forrásaiból, állami támogatás és hitel nélkül valósulnak meg.
? Modern terminál műemléki környezetben
? A terminál évente 2,5 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé.
? Hat low cost légitársaság használja majd a terminált:
easyJet, Germanwings, Malmö Avaition, Norwegian Air, SkyEurope, Wizzair
Generál Tervezők: KIPSZER Rt., Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK), Lakóterv Kft.
Építésztervezők: Dr. Jaklics Ervin építész vezetőtervező (Lakóterv Kft.), Obermayer István építész vezetőtervező (Lakóterv Kft.), Takács László belsőépítész vezetőtervező építész (Lakóterv Kft.), Szécsi Zsolt építész vezetőtervező (ÁMRK)
Beruházó: Budapest Airport Rt.
Kivitelezés: Magyar Építő Rt.,
Budapest Airport boiler plate
Forgalmi adatok:
? 2004: 6,5 millió utas
? a Budapest Airport a megelőző évhez képest 1,5 millió utassal több forgalmat bonyolított
? Ferihegyen az utasforgalom 2004-ben 28,6%-al nőtt szemben az európai repterek átlagos 9%-os növekedésével (ACI Airport Traffic Statistics)
? A diszkont utasok száma 2003-hoz képest tízszeresére nőtt, akkor 90 000 low-cost utast regisztráltak, 2004-ben közel 1 millióan repültek valamelyik diszkont társasággal
? 52 menetrendszerinti légitársaság ? ebből 9 low cost
? Az idei nyári menetrendben 14 új légitársaság volt, tavalyhoz képest
? Közel 100 célállomás Budapestről
Reptér fejlesztések
? A Budapest Airport fenntartható fejlődésének feltétele: további reptérfejlesztés.
? 2004. őszén elindított projekt célja: behozni egy több tíz éves lemaradást
? Fejlesztésre szorul:
o terminál kapacitás,
o légoldali infrastruktúra (pl.: gurulóút, állóhelyek)
o parkoló kapacitás,
o kereskedelmi és iroda helységek létesítése,
o cargo bázis
Fotók és grafikák az új épületről
