Számos középiskola, számos műhely jól fordult anyanyelvünkhöz, a magyar beszédművelés fél évszázados hagyománya napjainkban mégis a legégetőbb kérdéseket feszíti. ?A Győrben megjelent 150 versenyző, és köztük a legjobb 35, Kazinczy-érmet kapott fiatal úgy fogja-e felidézni az 50. évfordulót később, hogy a korszakot az anyanyelv ápolásával hozza összefüggésbe. Vajon csak visszaemlékeznek a Győrben rendezett versenyre, vagy évtizedek múltán is eleven valóságként hallhatnak a megméretésről. Bízom benne és szentül hiszem, hogy mindenki, aki a gimnázium hívására immár öt évtizede a munkát végzi, hisz abban, hogy a beszédművelés élő valóság legyen újabb ötven év múltán is. Hogy nyelvében él a nemzet, mindannyiunk égető identitása kell, hogy legyen, bárhol is éljünk a világban. Ha az első szavak, énekek magyarul hangzanak el édesanyánk ajkáról, azok, akik a Kárpát-medencében élnek és azok, akik távolra vetődtek, ápolni tudják a magyar identitást. A verseny segít, hogy minél mívesebben szóljon a magyar nyelv.? Hoppál Péter továbbá átadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Miniszteri Dicsérő Oklevelét a Kazinczy Gimnázium tantestülete részére az elmúlt ötven évben végzett szervezői munkáért. Győr városától is kapott oklevelet és érmet a Kazinczy-gimnázium a verseny eddigi megrendezéséért.
?Munkával ünnepeltünk az elmúlt két napban? ? értékelte az 50. versenyt Wacha Imre főiskolai docens, a hangzó beszéd, a beszédművelés kiemelkedő szakértője, aki mind az 50. országos döntőn részt vett. ?Az eredményhirdetés 50 éve gyűrött papíron látott napvilágot. Akkor eltűnődtünk azon, hogy a napvilágot látott csecsemő megéri-e a felnőttkort.? Mára elérte felnőttkorát számos nyelvművelő verseny, megméretés, a Kazinczy-verseny pedig nem csak felnőttként bizonyított, hanem nagypapaként is teljesíti feladatát.
Az élő beszédre Kodály Zoltán irányította rá a figyelmet, de a beszédművelést az egri kiejtési konferencia találta fontosnak az iskolai kiejtési versenyek megrendezését hangsúlyozva. Öt évvel a győri gimnázium megalapítása után hangzott el az állásfoglalás, majd Péchy Blanka 1960-ban életre hívta alapítványát az anyanyelv ápolására, és abban partnerre talált a gimnázium személyében. Wacha Imre kiemelte, a verseny mára a szövegmondás, a példamutató szövegművelés helyévé vált, melynek története három szakaszra osztható. Míg az első harmadban a tiszta hangképzés állt a középpontban, később annak helyét az érthető szövegmondás vette át, hogy aztán mára ezeken túl a szerző gondolatainak átadása is a figyelem középpontjába kerüljön.
A Kazinczy-család munkája nyomán nem csak az anyanyelv és a diákok nyertek. Sokkal többet jelent ennél a megméretés, ahol nemcsak a kiváló szerzők szépen megfogalmazott gondolatait mondják el egymásnak, hanem magatartásformát sajátítanak el a kiválasztott szövegek által. ?Jó értelemben való hazafiságot, magatartáskultúrát, igényes kifejezésformát kaptunk a szövegek és versenyek által. Jelentős az is, hogy az elmúlt ötven évben összesen 116 ezer diák, és legalább 5 ezer tanár vállalta a versenyre való felkészülést. Abban az anglomán világban, ahol alig van magyar neve a zenekaroknak, ez az a verseny, ahol minden magyarul hangzik el. Közös az örömünk akkor is, ha nem kürtölik világgá az eredményeinket.?
A rendezvényen kiosztották a Kazinczy- és a Péchy Blanka-díjakat is, melyeket a Szakonyi Károly Kossuth-díjas író által elnökölt Kazinczy Alapítvány ítél oda.
A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium névadója iránti tiszteletből, a hagyományteremtés szándékával indította útjára 50 évvel ezelőtt a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd versenyt, mely a vele párhuzamosan kialakuló anyanyelvi mozgalmakkal együtt a mai napig a magyar nyelvterület középiskolás korosztályának legjelentősebb anyanyelvi versenye.
A kezdeményezés Péchy Blanka nevéhez fűződik, aki 1960-ban alapítványt hozott létre a szépen beszélő színészek jutalmazására, ezt a szándékot vitte tovább és terjesztette ki az intézmény a középiskolás korosztály szépkiejtési, beszédművelő versenyére. A magyar nyelvésztársadalom hamarosan felismerte a versenyformában rejlő lelhetőséget egy általánosabb nyelv- és beszédművelő mozgalomhoz, így Deme László professzor úr, Wacha Imre tanár úr, később Szathmári István professzor úr, Pusztai Ferenc professzor úr, legújabban Balázs Géza professzor úr és a szakmából sokan mások is a verseny mellé álltak. A győri iskola legendás hírű tanárának, Z. Szabó Lászlónak köszönhető viszont, hogy a nyelvművelő kezdeményezések határozott irányt vettek. A Péchy Blanka és Deme László által elindított, a Magyar Rádió ?Beszélni nehéz!? című műsorához Z. Szabó László felhívására az ország középiskoláiban beszédművelő körök alakultak, akik hetente küldték be ? egy speciálisan kidolgozott jelrendszer alapján a köznyelvi kiejtésnek megfelelően jelölt ? példamondataikat. A rádióműsor a mai napig megy Szóról szóval címmel a Katolikus Rádióban. Z. Szabó László a beszédművelő mozgalomba bevont tanárok számára nyári felkészítő tábort is szervezett, ebből nőtt ki a Kazinczy Anyanyelvi Tábor a Kárpát-medence középiskolásai és határon túli kollégák számára.
A 80-as évektől kezdődően a győri középiskolás döntőbe bekapcsolódtak a határon túli tanulók is, majd megszerveződtek a határon túl központokban az anyaországi versenyre válogató regionális döntők; ezeken a szakmai támogatást, a kiválogatást hazai szakemberek végezték, így lassanként olyan színvonalra fejlődtek a határon túli versenyzők, hogy ma már a magyarországi tanulókkal egy kategóriában versenyeznek, kiváló sikerekkel.
Péchy Blanka akaratának megfelelően a versenyen nem helyezési sorrendet állapítanak meg, hanem a legjobb 35 tanuló elnyerheti a Kazinczy-érmet. Ehhez kapcsolódik a szépen beszélő színészek, rádiósok, televíziósok, az anyanyelvért munkálkodó kiváló pedagógusok által elnyerhető Kazinczy-díj, majd Péchy Blanka halála után a versenyszervezésben közreműködő pedagógusok elismerésére a Péchy Blanka-díj. A győri intézmény által 50 évvel ezelőtt elindított Kazinczy-versenyből így sarjadzottak ki a magyar nyelvművelést mai napig meghatározó nyelv- és beszédművelő mozgalmak.
Az iskola úgy véli, ezeknek a versenyeknek általánosabb, az egész nemzeti létünket meghatározó hozadéka is van. Nemzeti irodalmunk és tudománytörténetünk valamennyi alkotó szellemű magyarjának példája igazolja ugyanis, hogy szándékainkat, gondolatainkat és érzéseinket csak akkor tudjuk pontosan kifejezni, ha tudatosan alkalmazzuk anyanyelvünk törvényszerűségeit. Nyelvünk és kultúránk birtoklása nemcsak nemzeti identitásunk, de európaiságunk, a világban való eligazodásunk alapfeltétele és egyben biztosítéka is.
Ezért is vállalja a gimnázium, hogy ? alapfeladatain túl ? megszervezi és megrendezi a korosztály beszédművelő versenyét, az idén 50. alkalommal, továbbá megszervezi és megrendezi a hozzá kapcsolódó nyári Kazinczy Anyanyelvi Tábort, az idén a 34.-et. Ebben ösztönöz minket az a tény is, hogy mindkettő iránt évről évre nagyobb az érdeklődés mind a hazai, mind a kisebbségi sorban élő középiskolás diákok, tanáraik, iskoláik és anyanyelvi egyesületeik részéről. Ez az évforduló nemcsak az anyanyelvi verseny történetében egyedülálló, hanem abban is, hogy ez az egyetlen anyanyelvi verseny, melynek változatlan formában ugyanaz az intézmény, a Kazinczy Ferenc Gimnázium, és ugyanaz a város, Győr városa ad otthont.
Fotó: Csákvári Zsigmond
