Átadták a Stephanus-díjakat Budapesten

Kultpol


dolhailajos_d_mtz20120514015.jpg
Dolhai Lajos

(MTI) Az elismerést először 1993-ban ítélték oda, azóta minden évben kiosztják teológiai és irodalmi kategóriában. Az alapító okirat szerint a díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.
    

Kuminetz Géza, a Központi Papnevelő Intézet rektora Dolhai Lajost méltatva elmondta: a teológus be akarja fogadni az isteni igazságokat, majd a felfedezés örömét meg akarja osztani önzetlenül másokkal, ez magyarázza a tanítás és a publikálás vágyát. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a teológus küldetése akkor sikeres, ha "az isteni ige bűvöletében él és alkot". Úgy fogalmazott, Dolhai Lajos publikációi fontosak, s arra valók, hogy "emberibbé, krisztusibbá tegyenek bennünket". Dolhai Lajos hat könyvet és 84 tudományos cikket írt, egyebek mellett a szentségtan és a liturgia területén, ezenkívül hiánypótló az ökumenéről szóló munkája is ? tette hozzá. Kitért arra, hogy a díjazott főműve A szentségek teológiája, amely sokoldalúan tárgyalja a dogmatikai és liturgikus szempontokat, nem feledve a kérdés kánonjogi vonatkozásait sem. A kitüntetett Magyarországon az első nem budapesti teológus, aki megkapja a díjat ? tette hozzá.
    

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós Barna Gábor méltatásában kiemelte: a kitüntetett lett Bálint Sándor szegedi néprajztudós utóda a vallási néprajz kutatásában. Barna Gábor a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2007-ben kapta meg Csoportszerveződés és egyéni szerepek a népi vallásosságban az Élő Rózsafüzér Társulat példáján című dolgozatáért. Szakmai érdeklődési területéhez elsősorban folklorisztikai, vallási-néprajzi problémák, néprajzi-folklorisztikai elméletek és módszerek, az identitás, az ünnep és ünneplés, népénekek és kántorok, valamint a vallási társulatok témakörei tartoznak ? mutatott rá. Megjegyezte, hogy Barna Gábor 2009-ben létrehozta a Bálint Sándor Valláskutató Intézetet, és meg tudta teremteni az anyagi hátteret is a kutatásaihoz. 2011-től szerkesztője a Bálint Sándor Valláskutató Intézet Könyvtára című kiadványsorozatnak, és az intézet angol nyelvű, Hereditas című évkönyvének. Tagja több hazai és külföldi tudományos társaságnak.
    

Püspöki felkérés alapján tagja volt a Bálint Sándor boldoggá avatását előkészítő történészi bizottságnak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az európai uniós Európai Kulturális Utak programban a Szent Jakab-út referense. Kevés ember tett többet a népi vallásosság jobb megismeréséért, mint Barna Gábor ? hangsúlyozta Erdélyi Zsuzsanna.