(MTI) - A mai Szent János kórház elődjének az 1710-ben alapított, Széna téren álló kórházat tekintik. Az 1898-ban megnyílt új épületekbe az orvosi gárda átköltözött, így az intézmény idén ünnepli 300. születésnapját, azóta "folyamatos üzemmódban van" - mondta el Katona József főorvos.
Amikor az "új" kórház alapkőletételének 100. évfordulóját ünnepelték, a kórházi kápolnában már rendeztek egy ápolástörténeti kiállítást, ennek azonban új helyet kellett keresni. A csütörtökön megnyílt múzeumban Katona József több évtizedes gyűjtőmunkájának darabjai, egyebek mellett különleges orvosi műszerek, régi sterilizátorok, tűk, sztetoszkópok, fecskendők, ampullák és fogók is gazdagítják a tárlat anyagát. A főorvos hangsúlyozta: tovább akarja kezelni, gazdagítani a múzeumot.
A kórházi betegápoláshoz 1948-ig szervesen hozzátartoztak a segítőrendek, a Szent János kórházban a Szt. Vince apácarend tagjai dolgoztak. Egyikük, a 92 éves Visy Klára vincés nővér részt vett a megnyitón, s visszaemlékezett munkájukra. Mint elmondta: a Szent János Kórházban 1896-tól dolgoztak, de ezen kívül árvaházakban, öregek otthonában és fegyintézetben is tevékenykedtek. A nővéreket hazánkba Széchenyi Franciska hívta meg Grazból 1852-ben, s később a főurak és gazdag családok is követték példáját.
A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Rendjét 1633-ban alapította Szent Vince Párizsban. Szeretet-egyesületeket hozott létre az egész országban, a nővérek leánytanítással és betegápolással foglalkoztak.
