Platón 2300 évvel ezelőtt Kritiasz című munkájában leírta a sziget pusztulását, s ennek alapján már többször, több helyen próbálták megtalálni az elsüllyedt várost. A Geology magazin most megjelent számában a plouzanéi Tengerészeti Kutatások Európai Intézetének munkatársa, Marc-Andre Gutscher arra a következtetésre jutott, hogy az elveszett város a Gibraltári szorostól nyugatra található Spartel elsüllyedt szigete volt. A sziget csúcsa ma 60 méterrel a Cádizi öböl vízszintje alatt található, és minden bizonnyal akkor került ennyire mélyre, amikor az utolsó jégkorszak végén a gleccserek olvadásával megemelkedett a tengerek szintje is. A jégkorszaki gleccserek olvadásával járó tengerszint emelkedéshez kapcsolódnak az özönvíz nyomait kereső Fekete-tengeri kutatások is.
Gutscher hanglokátorokkal vizsgálta át a tengerfenéknek ezt a területét, és végül eléggé vegyes eredményekkel szolgál Atlantisz ügyében. A földtani vizsgálatok azt mutatják - áll a cikkben -, hogy 12000 évvel ezelőtt a sziget pusztulásához egy nagy földrengéssorozat, és az általa kiváltott szökőár vezetett. Mindez érdekes módon nagyjából a Platón leírásának megfelelő helyen és időben következhetett be.
Gutscher adatai első ránézésre kissé csalódást okozhatnak. A lokátoros mérések szerint a Platón által megadott időpontban a tengerszint már nagyon magas volt a sziget partjainál. Vagyis ha csak ezekre az adatokra alapozunk, akkor a sziget csak egy nagyjából 500 méter átmérőjű tengermosta sziklacsúcs lenne, ami biztosan nem felel meg egy Atlantisz méretű városnak. Ám Gutscher szerint a szeizmikus aktivitás miatt a sziget azóta is sokat süllyedhetett. Atlantisz elmerülésének időpontja óta nyolc nagyobb földrengés rázta meg a térséget, és mindegyik több méterrel vitte lejjebb a tengerfenék szintjét. Így Spartel szigete a vártnál 40 méterrel magasabban lehetett, azaz ötször két kilométeres átmérőjével már tekintélyes civilizációt hordozhatott.
A Spartel szigetet már évekkel ezelőtt Atlantiszként megjelölő Jacques Collina-Girard, az Aix-en-Provence-i Mediterrán Egyetem geológusa szerint "Az eredmény izgalmas, de nem azt jelenti, hogy a sziget lakott is lett volna".
Az Atlantisz-kutatók 2005. július elején rendezett görögországi konferenciáján azt is elmondta, hogy a görög filozófusok leírásában kiemelkedő fejlettségű civilizáció akkor még nem is létezhetett. "Ha lakott is volt, valószínűleg egyszerű halászok éltek rajta és nem a Platón által leírt virágzó bronzkori kultúra képviselői". A bronzkor kezdetét ugyanis a történészek ma nagyjából 5000 évvel ezelőttre teszik.
Gutscher a konferencián elmondta, hangradar adatai nem rajzoltak ki olyan szokatlan geometriai formákat, amelyek egy eltűnt civilizáció nyomaira, épületeire utalnának. A geológus szerint az egyiptomiak, akik később Platónnak is elmesélték Atlantisz történetét, más időszámítás szerint értelmezték az "évek" fogalmát, mint a görög filozófus, így a katasztrófa jóval később történt, mint ahogy azóta hisszük.
Az athéni konferencián meghatároztak 24 kritériumot, amelyek szükséges és elégséges feltételei, hogy egy térség Atlantisz potenciális helyszíneként szóba jöhessen. A helyszínt többek között forró tavasz és északi szél jellemezte, élőhelyül szolgálhatott elefántok számára, a terület 10 ezer harci szekérrel bíró hadsereget tartott el, valamint rituális bikaáldozatok bemutatására is lehetőség nyílt. A kutatók 6 lehetséges Atlantisz helyszínt mutattak be, de döntő bizonyíték híján egyelőre még magának a városnak a létezését sem sikerült azonosítani.
