Attila, a hun király alakját a népszerű basszus, Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet, Odabella szólamát pedig a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta énekli, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo vagy Jonas Kaufmann.
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját számos megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, az „Isten ostora” névvel illették. Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448–449) ezt cáfolja: ő egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila latinos műveltségű, karizmatikus diplomata, éles eszű, megfontolt uralkodó.
Mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta: hódítóként, de árnyalt érzelemvilágú férfinek ábrázolja.
Attila emberséges uralkodó, aki nemcsak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem.
Verdi remekművét a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatója 1846. március 17-én volt a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon épp a Margitszigeten mutatták be először, 1972-ben, majd 2004-ben is. A legendás mű most, közel húsz évvel később nemcsak új, fantasztikus szereposztással, hanem világszerte egyedülállónak számító filmes hatással, grandiózus díszlettel elevenedik meg a természet ölelte óriási térben.
„Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere. „Modern vizuáltechnológiával, padlótól az égig nyúló ledfalakkal, a klasszikus díszletelemeket felülmúló, hihetetlen részletességű animációs szcenikával megidézni, sőt életre hívni egy 1500 évvel ezelőtti kort nagy kihívás. Lebilincselő élmény.”
A rendező Aczél András, a garantáltan felejthetetlen világítás és látványterv megálmodója Madarász János, a jelmeztervező Erkel László Kentaur, a koreográfus pedig Feledi János. Kreatív tanácsadóként Dobó Katát hívják segítségül.
A Dénes István karmester vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével színpadra álló operabemutatóhoz kapcsolódóan
augusztus elején egy történelmi kiállítás is megnyitja kapuit a Víztoronyban.
A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben összeállított tárlat a legendás uralkodó életéről szeretne átfogó képet adni az érdeklődőknek, kontextusba helyezni a mű cselekményét az előadásra érkezőknek, ízelítőt adva a hun korból, a hunok kultúrájából, harcmodorából. Az opera és a valóság kapcsolatáról, a honfoglalásról és Attila haláláról is megtudhatunk érdekességeket.
Nyitókép forrása: MTI/OTS
