Kieselbach Tamás elmondta, hogy a német módszer szerint a kikiáltási ár - amely lehet egyben a leütési ár is - a meghatározó, ez áll legközelebb a magyar mentalitáshoz, a kultúrához. Virág Judit azt részletezte, hogy a tulajdonos, amikor beadja műtárgyát aukcióra, megbeszéli a kikiáltási árat a házzal és szerződést köt vele.
A másik, az angolszász módszer alkalmazását a magyar közönség nem érti, bonyolultnak tartja. A Christie's vagy a Sotheby's aukciósház több évszázados hagyomány szerint becsértéket állapít meg tól-ig, valamint védőárat, amely alatt nem lehet eladni képet. Például Fehér László Kisfiú című alkotása is azért nem kelt el a Sotheby's New York-i árverésén, mert a leütési ár, a 29 ezer dollár, alatta maradt a védőárnak. A műtárgy becsült értékét szakértő állapítja meg, míg a védőárat az eladó (esetleg a szakértővel közösen) jelöli meg, és a két értéknek nincs közvetlen köze egymáshoz.
További különbség, hogy az angolszászoknál nincs szabály arra, milyen árról indul az árverés, legtöbbször az árverező dönti el, és rugalmasan kezeli azt. Mivel ezt a módszert a XVIII. század óta gyakorolják, ezért számukra nem okoz gondot a szisztéma megértése, ellentétben a magyarokkal. Az árveréseken a Nagyházi-, a Polgár- és a Blitz Galéria próbálkozott ezzel a módszerrel, de rajtavesztettek - tette hozzá Kieselbach Tamás.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon még friss a piac, most árazódik be a műtárgyállomány. Különleges piacról van szó, mert szinte a semmiből jött létre, 50 évig nem volt aukció, vagy ha volt is, azt az állam, a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) szervezte, és most nagy az igény a minőségi műtárgyakra. A világban érzelmek alapján vásárolnak műtárgyat az emberek, mert pénzt befektetni másutt is lehet, de a műtárgyon keresztül saját magát, az én-tudatát, az érzelmi kötődését erősíti meg a vásárló.
Magyarország vonzza a műtárgyakat, de a szocializmusból itt maradt jogszabályok még akadályozzák szabad áramlásukat - ezek feloldására még nem született stratégia. "Egy magyar művész külföldi aukción megvásárolt alkotását nem lehet hazahozni, mert súlyos pénzeket kell kifizetni az itt tartásáért, innen kivinni sem lehet magyar képet, mert védetté nyilvánítják, így a piac görcsösen bezár" - mondta Kieselbach Tamás. Virág Judit hozzátette, hogy mindazonáltal kinyílt egy piac, mindenki próbálkozik, és ma Magyarországon több aukciósház van, mint Ausztriában, vagy Franciaországban.
(Múlt-kor/MTI)
