A szocialista Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt. Az Országgyűlés alelnöke, aki a törvény tárgyalásának módját méltánytalannak nevezte, úgy fogalmazott: a magyar kulturális élet fontos részleteit szabályozó törvény vitáját az este sötétjébe dugták el. Ebben van valami stílusos, mert a jogszabály „elég sötét". Kijelentette, aki a színházi életet ismeri, és meg kívánja őrizni a magyar színházi élet színvonalát, az csak elutasíthatja a törvényt.
Hiller István cinikusnak tartja azt a kormányzati érvelést, hogy amelyik önkormányzat akarja, az tartson fent maga színházat. A kabinet az elmúlt években nehézzé tette a nagyvárosok, leginkább a főváros anyagi helyzetét, ezért egyetlen önkormányzat sem képes önmaga fenntartani színházakat − hívta fel a figyelmet.
Az ellenzék sem részleteiben, sem egészében nem fogadja el a törvényt. Hozzátette, a javaslatról minden elmond, hogy a beterjesztése és a végszavazás között alig több mint két nap, mintegy ötven óra telt el.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor az október 13-i önkormányzati választáson kapott „pofontól" nem kijózanodott, hanem „kábultságában kapkod, rossz és gyalázatos döntéseket hoz". A miniszterelnök nem értette meg, hogy a budapestiek többek között a kultúra és a gondolat szabadságáról, a művészet autonómiájáról is szavaztak, és nem kérnek semmiféle pártirányításból − fogalmazott.
Ami a parlamentben történt a magyar kultúrával, az egész egyszerűen gyalázatos és a DK számára elfogadhatatlan; Orbán Viktor a politikai és gazdasági hatalom után a fejeket, a szíveket és lelkeket akarja kisajátítani − értékelt a politikus, aki szolidaritást vállalt a színházakkal, a művészekkel és a különböző alkotócsoportokkal.
Ungár Péter, az LMP politikusa illegitimnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beleszólhat az igazgatók kinevezésébe. Egy színház egy adott közösségnek a tere, az igazgató kinevezéséről eddig döntő testületek, vagyis a polgármesterek és az önkormányzatok pedig közvetlen felhatalmazást kaptak a saját közösségüktől − érvelt.
Szerinte a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben „minden médiatermékében és diskurzusában" egy liberális mételynek próbálta beállítani a globális metoo-kampányt, most azonban egy metoo-kampányt folytat: egy ember bűnéből kollektív bűnösséget csinálnak, a „zaklatószínház" fogalommal megaláznak egy teljes szakmát.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a magyar kultúra fekete napjáról beszélt. Az elfogadott jogszabály csak a Fidesz-KDNP számára törvény, „számunkra, a többiek számára (...) egy diktátum, márpedig diktátumoknak nem engedelmeskedünk" − jelentette ki.
Megjegyezte, hogy amíg Budapest főpolgármestere és a megyei jogú városok vezetőinek többsége a Fideszhez tartozott, addig az állam nem érezte szükségét annak, hogy beleszóljon a színházigazgatók kinevezésébe.
A DK-s képviselő, Liberális pártelnök Bősz Anett ehhez azt fűzte hozzá, hogy az ókor óta a színház az az intézmény, ami segít elviselni a szürke és nehéz hétköznapokat. Most elveszik az emberektől a színházakat, a „szabadság utolsó kis szigeteit" − fogalmazott.
A sajtótájékoztató végén a politikusok kérdésekre nem válaszoltak.
