Victoria de los Ángeles López García néven Barcelonában jött a világra. Kilencévesen már operarajongó volt, zenei tehetségét korán felismerték. Énekelni és gitározni szülővárosa konzervatóriumában kezdett, ahol 1941-ben fejezte be tanulmányait. Ugyanabban az évben, még hallgatóként lépett fel először Mimi szerepében Puccini Bohémélet című művében a híres barcelonai Liceu operaházban. Az intézmény négy évvel később szerződtette, s Mozart Figaro házassága című operájának grófnőjeként debütált. Huszonkét évesen már a madridi közönség is neki tapsolt, amikor a tenorkirály, Beniamino Gigli társaságában Puccini operáiban (Manon, Bohémélet) énekelt.
1947-ben megnyerte a genfi nemzetközi énekversenyt, és a siker nyomán számos meghívást kapott, az elsők közt Manuel de Falla La vida breve (Rövid élet) című operájában a cigánylány Salud szerepét énekelte Londonban 1948-ban. A következő évben először hallhatta hangját a Párizsi Operaház közönsége, amikor Gounod Faust című operájának női főszerepét, Margitot formálta meg.
Egymás után kapta a felkéréseket a leghíresebb operaházaktól.
1950-ben a londoni Covent Gardenben Mimiként, a milánói Scalában Richard Strauss Ariadné Naxosban című operájának címszerepében lépett színpadra, még ugyanabban az évben a New York-i Carnegie Hallban szólóestet adott, és a salzburgi fesztiválra is meghívást kapott. 1951 tavaszán Margit szerepében debütált a New York-i Metropolitanben, a legendás intézménynek a következő évtizedben rendszeres fellépője maradt: többek között Debussy operájában Mélisande-ot, Verdi Otellójában Desdemonát énekelte – élete utolsó színpadi fellépésén, a dallasi operaház 1968-as előadásában is Desdemona volt.
1952-ben Dél-Amerikát is meghódította, Puccini Pillangókisasszonyaként tapsoltak neki a Buenos Aires-i Teatro Colónban, ahova a hetvenes évek végéig többször visszatért, majd hangját az ausztráliai közönség is megcsodálhatta. 1961-ben a bayreuthi fesztiválon Wagner Tannhäuser című operájában Erzsébet szerepét osztották rá, és fellépett a bécsi Állami Operában is.
A hatvanas évek elejétől érdeklődése a koncertfellépések felé fordult. Széles repertoárja a barokktól a klasszikus olasz és német operaáriákig terjedt, hangversenyein a német és francia dalok mellett kevésbé ismert spanyol és katalán dalokat is előadott. Egyik legkedvesebb és leghíresebb szerepe Bizet Carmenjének megformálása volt, a cigánylány ruháját csaknem két évtizeden át öltötte magára. De los Ángeles volt az egyik első spanyol születésű operaénekes, akivel Bizet teljes operáját lemezre rögzítették, az egyik legismertebb felvételen 1958-ban a brit Sir Thomas Beecham dirigálta.
Az énekesnő legsikeresebb lemezfelvételei között tartják számon a Bohéméletet, a Bajazzókat és a Pillangókisasszonyt.
Mások mellett dirigálta Solti György, Herbert von Karajan és Zubin Mehta, olyan legendás énekesek társaságában lépett fel, mint Elisabeth Schwarzkopf és Dietrich Fischer-Dieskau. Spanyol dalokból álló szólóestjein legtöbbször közeli barátja, Alicia de Larrocha kísérte, akit sokan a legnagyobb spanyol zongoraművésznek tartanak.
A híres katalán szoprán technikai tudását, vonzó személyiségét és színpadi jelenlétét a világ számos operaszínpadán és hangversenytermében meg- és elismerték.
1992-ben fellépett a barcelonai nyári olimpiai játékok záróeseményén, két évvel később megkapta a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát. A nyilvános szerepléstől 1998-ban visszavonult, de még utána is fellépett egy-egy szólóesten.
Victoria de los Ángeles 2004 szilveszterén hörghurut miatt került kórházba, s nem sokkal később kómába esett. Az énekesnő 2005. január 15-én, 81 éves korában Barcelonában halt meg, és a Montjuic hegyen fekvő temetőben helyezték örök nyugalomra. 2007-ben a BBC zenei magazinjának minden idők húsz legjobb szopránját összegző listáján Maria Callas és Joan Sutherland mögött a harmadik helyre rangsorolta. Katalóniában több zeneiskola, intézmény, utca őrzi nevét, 2007-ben hagyatékának őrzésére magánalapítványt hoztak létre.
A nyitóképen Victoria de los Ángeles egy párizsi hangversenye után 1994. május 30-án. Fotó: Pierre Boussel / AFP FILES / AFP
