A szervezők elmondták: szerettek volna szabadtéri foglalkozást tartani az udvaron, ami az esős időjárás miatt az épületbe került, ezért nyáron újra rendeznek majd egy hasonló napot kinti börzével és növénycserélgetéssel, minikert-építéssel.
A szép műemléképület belső udvarán át jutottunk az előadás helyére, ahol Lechner Judit kertészmérnök növénybemutatóval, vetítéssel ismertette a biokertek fűszer- és gyógynövényeit. E növényeket kinek-kinek veteményesébe, balkonjára, társasházi elő- vagy hátsó kertjébe lehet ültetni, majd gondozni.
A biokertészet életszemlélet is:
se műtrágyát, se növényvédő szereket nem használ az építőjük. A fűszerek, gyógynövények közel állnak a vadfajokhoz, megfelelő élőhellyel kiküszöbölhetjük a kártevőket, betegségeket.
Száz évvel ezelőtt csak biokertek léteztek, érdemes az akkori szakkönyveket fellapozni tanácsokért, és minta lehet a régi kolostorkertek, várkertek növényzete is. Lechner Judit kedves mintája Lippay János könyve a 17. századból, mely a pozsonyi érseki kerttel foglalkozik. Ekkor az amerikai növények még nem terjedtek el nálunk, több volt a fűszernövény és a salátaféle.
Egyes növények szeretik egymás társaságát, de lehetnek közömbösek vagy akár ellenszenvvel viseltethetnek egymás iránt, amit a kertépítésnél érdemes figyelembe venni.
Régi mondás, hogy ha két növény jól összeillik a kertben, akkor a fazékban is. A turbolya ánizsos ízével elriasztja a csigákat, a zsálya és az izsóp jó tartósítószer, a zöldborsó a nitrogénmegkötésével talajjavító. A csombor a felpuffadás ellenszere, a csabaíre a vérzés elállítására használatos. Utóbbi Csaba királyfiról kapta a nevét, aki a legenda szerint e növénnyel gyógyította sebesült katonáit.
Az illatok megőrződnek emlékezetünkben, befolyásolják tudatunkat. A bazsalikom rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy bizalmat ébreszt az emberek között, akik a közelében tartózkodnak. Ezt a hagyomány táplálta megfigyelést Tóth Árpád Bazsalikom című versében is olvashatjuk. A rozmaring emlékezetjavító, régen a diákok a fülük mögé tűzték, így könnyebben megjegyezték a tanulnivalót. Középkori népénekünk, a Szivárvány havasán felnőtt rozmaringszál… gregorián dallamával példa arra, hogy a magyar néplélek össze tudott fonódni az európai gyökerekkel.
A biokertészet filozófiája, hogy az ember harmóniában áll a növényvilággal.
A növényekben sokkal több van, mint a hatóanyagok összessége. Azon növények immunanyagai, melyeket hagyunk megküzdeni a kártevőkkel, a szembenállást erősítik, és ugyanígy segítenek az embernél. Kertet csak alázattal és bizalommal tudunk építeni: a magban benne van a beleírt törvény, ami túlmutat rajtunk, a teremtés mégis értünk van.
Minden kertben megvan az a növény, ami ott boldog. Figyeljünk arra, hogy őrizzük a sokféleséget és műveljük. Az ember hozzá is tud tenni a teremtéshez, így fejlődött ki az egykori vadfűből a gabona. Tovább tudjuk vinni a teremtés művét, ha a természettel, a növényvilággal együttműködünk – összegezte az előadó, aki több könyvet is írt a témában.
Az előadás végén ki-ki kérdezhetett saját kertépítésével kapcsolatban, és a bemutatott növényekből élő példányokat nézhettek meg a látogatók.
A képek a szerző felvételei.
Nyitókép: Shutterstock/Natalia Hrynovets
