fbpx

Az ember és a növényvilág harmóniája – Biokertészkedés a Föld napján

Április 22-én, a Föld napja alkalmából mag- és palántabörzén, florárium workshopon és biokertészetről szóló előadáson vehettek részt felnőttek és gyerekek a budai Virág Benedek Házban, a Márai Sándor Művelődési Ház szervezésében.

The woman is transplanting succulent in a glass vase on the table. Florarium with green succulents.Close-up of a succulent arrangement in a glass vase (terrarium).The girl is creating a composition.

A szervezők elmondták: szerettek volna szabadtéri foglalkozást tartani az udvaron, ami az esős időjárás miatt az épületbe került, ezért nyáron újra rendeznek majd egy hasonló napot kinti börzével és növénycserélgetéssel, minikert-építéssel.

A szép műemléképület belső udvarán át jutottunk az előadás helyére, ahol Lechner Judit kertészmérnök növénybemutatóval, vetítéssel ismertette a biokertek fűszer- és gyógynövényeit. E növényeket kinek-kinek veteményesébe, balkonjára, társasházi elő- vagy hátsó kertjébe lehet ültetni, majd gondozni.

A biokertészet életszemlélet is:

se műtrágyát, se növényvédő szereket nem használ az építőjük. A fűszerek, gyógynövények közel állnak a vadfajokhoz, megfelelő élőhellyel kiküszöbölhetjük a kártevőket, betegségeket.

Száz évvel ezelőtt csak biokertek léteztek, érdemes az akkori szakkönyveket fellapozni tanácsokért, és minta lehet a régi kolostorkertek, várkertek növényzete is. Lechner Judit kedves mintája Lippay János könyve a 17. századból, mely a pozsonyi érseki kerttel foglalkozik. Ekkor az amerikai növények még nem terjedtek el nálunk, több volt a fűszernövény és a salátaféle.

Lechner Judit az előadáson
Egyes növények szeretik egymás társaságát, de lehetnek közömbösek vagy akár ellenszenvvel viseltethetnek egymás iránt, amit a kertépítésnél érdemes figyelembe venni.

Régi mondás, hogy ha két növény jól összeillik a kertben, akkor a fazékban is. A turbolya ánizsos ízével elriasztja a csigákat, a zsálya és az izsóp jó tartósítószer, a zöldborsó a nitrogénmegkötésével talajjavító. A csombor a felpuffadás ellenszere, a csabaíre a vérzés elállítására használatos. Utóbbi Csaba királyfiról kapta a nevét, aki a legenda szerint e növénnyel gyógyította sebesült katonáit.

Az illatok megőrződnek emlékezetünkben, befolyásolják tudatunkat. A bazsalikom rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy bizalmat ébreszt az emberek között, akik a közelében tartózkodnak. Ezt a hagyomány táplálta megfigyelést Tóth Árpád Bazsalikom című versében is olvashatjuk. A rozmaring emlékezetjavító, régen a diákok a fülük mögé tűzték, így könnyebben megjegyezték a tanulnivalót. Középkori népénekünk, a Szivárvány havasán felnőtt rozmaringszál… gregorián dallamával példa arra, hogy a magyar néplélek össze tudott fonódni az európai gyökerekkel.

A biokertészet filozófiája, hogy az ember harmóniában áll a növényvilággal.

A növényekben sokkal több van, mint a hatóanyagok összessége. Azon növények immunanyagai, melyeket hagyunk megküzdeni a kártevőkkel, a szembenállást erősítik, és ugyanígy segítenek az embernél. Kertet csak alázattal és bizalommal tudunk építeni: a magban benne van a beleírt törvény, ami túlmutat rajtunk, a teremtés mégis értünk van.

Minden kertben megvan az a növény, ami ott boldog. Figyeljünk arra, hogy őrizzük a sokféleséget és műveljük. Az ember hozzá is tud tenni a teremtéshez, így fejlődött ki az egykori vadfűből a gabona. Tovább tudjuk vinni a teremtés művét, ha a természettel, a növényvilággal együttműködünk – összegezte az előadó, aki több könyvet is írt a témában.

Az előadás végén ki-ki kérdezhetett saját kertépítésével kapcsolatban, és a bemutatott növényekből élő példányokat nézhettek meg a látogatók. 

A képek a szerző felvételei.

Nyitókép: Shutterstock/Natalia Hrynovets

A rovat további cikkei