Csanda Mária

Madonna a mészréteg alatt – Freskófeltárás a budapesti Nagyboldogasszony-templomban

Tele kosár dióval, irodalommal – A Dióhéj Irodalmi Találkozón jártunk

A szerelmes Debussy

Kétszázötven javaslat történelmi filmre

Az ember és a növényvilág harmóniája – Biokertészkedés a Föld napján

Körték palatinusa – Jókai Mór svábhegyi kertjében

Mit olvassunk és mit ne? – Az irodalmi kánon szerepe

Karácsonyi hazaváró

Esély az újrakezdésre

Tiszta forrásból dolgozhatnak – 60 éves a Bartók Archívum

Természet filmen, fotón, írásban – Homoki Nagy István művészete

Zarándoklatból világkongresszus

Gyöngyös Kalotaszeg, kékfestők és díszítők

Színészkönyvek, színésztörténetek

„Ismerj meg egy mesterséget, ismerd meg magad!”

Identitás és tradíció a Trianon-évfordulón

Így lakott Liszt Ferenc

Lovag úr maszkban – középkori freskók nyomában

Arany János a Lányok szigetén

Irodalom a szabadban

Egy számkivetettség felszámolása

Orosz költőnő a 20. századból

Ha Párizsra gondolunk, Ady verseit halljuk

Kodolányi-kiállítás az egyetemen

Bolondok vagy hősök?

Hittel és csodával

Kundera, a francia nyelvű cseh író

Ezer arc, egyszerű élet

Kortársunk, Arvo Pärt

Tudomány

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

A hónap alkotója

Kuzma Eszter Júlia: A puha anyaggal tudom kifejezni a legsötétebb oldalamat

Már az egyetemen is nagy méretű installációkat épített fémből, plexiből, hangból és fényből, miközben egyre inkább a rítusok, a transzformáció kérdései kezdték foglalkoztatni. A művészet szerepéről, a tűz jelentéséről és a művek ritualitásáról is beszélgettünk a hónap alkotójával.

Képző

Régi negatívok, új emlékek – Bera Viktor analóg fotóin az Irodalmi Szigliget

Mi történik, ha egy mai fotográfus több mint hatvanéves negatívokra fényképez egy olyan helyen, amelyhez a magyar irodalom számos emléke kötődik? Bera Viktor fotós az Irodalmi Szigligeten különleges analóg technikákkal örökítette meg a Szigligeti Alkotóházat és környezetét. Ebből mutatunk most egy válogatást.

Színpad

Bemutatták a Kaszás Attila-díj idei döntőseit, elindult a közönségszavazás

Bartha Borókát, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kelemen Zoltánt, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, Ötvös Andrást, a Vígszínház, valamint Pap Lujzát, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészét jelölték a díjra. Idén négy színművész közül választhatja ki a közönség az elismerés várományosát.

Irodalom

A Villon-átköltésektől a pokol tornácáig – húsz éve halt meg Faludy György

Húsz éve, 2006. szeptember 1-jén hunyt el Faludy György Kossuth-díjas költő, író, műfordító, A pompeji strázsa, a 200 szonett, az Erotikus versek, a Jegyzetek a kor margójára, a Pokolbeli víg napjaim és a Pokol tornáca című kötetek szerzője.