A Nyírség és Bereg környékét jól ismerő, ott felnövő író a harmincas évektől máig tartó történetekben mesél a mélyszegénység, kiszolgáltatottság, a történelem által sem kímélt vidék – mindezek ellenére – kitartó lakóiról.

Csabai László történelemtanár. Meglátása szerint korokon átívelve maradnak a hierarchiák, melyben a kiszolgáltatottság a társadalmi különbség folytán ismétlődik. A szegények a jómódútól, a zsellér a birtokostól, a munkás az igazgatótól, pártvezetőtől, majd a vállalkozótól függ. Ahogyan a kondások lebbencslevese másnapra öreglebbencs lesz, harmadnapra pedig „öhön” vagy „öhöm”, úgy Csabai László is hármas novellákban meséli el történeteit, kiválasztva egy-egy szereplőt, aki köré újabbak kerülnek az idő előrehaladtával.

Csabai László és Szegő János

Az író elmondása szerint azért kezdett erről a vidékről írni, mert ismeri az itt élőket, meg tudja őket jeleníteni, jobban, mint a Dunántúlt vagy Budapestet. A több helyen is szereplő Nyárliget még hangzásában is Nyíregyházára hasonlít. A mű egyik helyszíne a Csaba utca Nyíregyházán is van ilyen, az író ősei Békéscsabáról származnak. Az általa ismert közegről ír, csakúgy, mint ahogyan Kaffka Margit, Illyés Gyula vagy Móricz Zsigmond is tették.

Mit jelent a vidék?

Az író szerint lehet Budapesthez viszonyítva vidék a többi település, de ugyanez érvényesül más nézőpontból is: ahogyan Nyíregyháza vidék Budapesthez képest, Nyíregyházáról nézve a környező kistelepülések számítanak annak. A legnagyobb különbség a legszegényebb rész és a két faluval arrébb jobb megélhetést biztosító település között van.

A novelláskötet darabjai fiktív történetek. Lehetnének akár valóságosak is az alakok, helyzetek alapján, de csupán két megtörtént eseményen alapuló írást van köztük. Az író sok történetet hallott gyerekkorában, és a malenkij robotról már azelőtt tudott, mielőtt hivatalosan lehetett róla szólni. A sors értelmetlensége, tragikus abszurditása, az első és második világháború, az ötvenes évek, az 1956-os forradalom és megtorlás felvetik a kérdést: a mindezt túlélők, az itt maradók bolondok vagy hősök? Csabai László szerint nem jó és rossz éles ellentétéről van szó, hanem igazságtöredékekről. Az író feladata pedig nem a döntés, hanem az ábrázolás.

A hármas történetekben találunk szociológiai elemeket, riportot, megjelenik az ott lakók hiedelemvilága, az író a fantasztikum elemeivel is él az egyébként realista írásokban. Sokat megtudhatunk az ábrázolt helyszínekről, ugyanakkor szórakoztató olvasmány is A vidék lelke.

A kötetből Friedenthal Zoltán színművész olvasott fel részleteket, a beszélgetés után pedig a Magvető Kiadó standjánál lehetett találkozni és dedikáltatni a szerzővel. Csabai László a könyv befejezése óta már újabb novellákat ír, valamint készül kiadni negyedik bűnügyi regényét, melynek az előzőekhez hasonlóan egy Szindbád nevű nyomozó a főhőse.