000_D6NN3MH.jpg

Rekordárat fizettek Van Gogh elmegyógyintézetben festett képéért

Rekordáron, több mint 190 millió dollárért kelt el Vincent van Gogh Virágzó gesztenyefák (Châtaigniers en fleurs) című festménye a Sotheby’s szerdai árverésén New Yorkban.

Az 1890-ben készült és először árverésre bocsátott alkotás árát előzetesen 180 millió dollárra becsülték, de végül 190,4 millió dollárnál (hatvannégymilliárd-harmincötmillió-háromszázhuszonnyolcezer forint) fejeződött be a szerdán este három perc alatt lezajlott licitharc.

Az aukciósház közleménye szerint ez a legnagyobb összeg, amelyet Van Gogh egy alkotásáért valaha árverésen kifizettek, és a Sothebyʼs árveréseinek történetében egyúttal a holland mester műve lett a második legdrágább alkotás Gustav Klimt tavaly 236,4 millió dollárért eladott Elisabeth Lederer portréja című festménye után.

A Sotheby’s alig néhány órával az árverés kezdete előtt jelentette be, hogy megállapodás született a mű egykori zsidó tulajdonosának, Samuel Fischernek az örökösei és az argentin Blaquier-Arrieta család között, akik 1975-ben gazdagították mesés gyűjteményüket az olajfestménnyel, és most eladásra kínálták. A Fischer-örökösök ugyanis az árverés előtt néhány nappal jelentették be, hogy ellenzik a kép eladását, arra hivatkozva, hogy a család a náci rezsim alatt elszenvedett üldöztetés miatt vált meg tőle. Fischerék a megállapodást követően kiadott közleményükben hálájukat fejezték ki „a Sotheby’sszel és a Blaquier-Arrieta családdal folytatott, bizalomra épülő és tisztességes tárgyalásokért és együttműködésért”, amely lehetővé tette, hogy elismerjék a Fischer család náci korszak alatti szenvedéseit és Samuel Fischer unokája, Gisela Berman Fischer áldozatos küzdelmét, amelyet a család egykori műgyűjteményének visszaszerzéséért folytatott.

1889 májusa és 1890 májusa között Vincent van Gogh önkéntes páciensként élt a dél-franciaországi Saint-Paul-de-Mausole elmegyógyintézetben. Az arles-i összeomlása – amikor levágta bal fülcimpáját – és a helyiek tiltakozása után maga vonult be a kolostorból kialakított szanatóriumba, ahol öccse, Theo tartotta el. Súlyos válságai ellenére ez lett pályája egyik legtermékenyebb éve: mintegy 150 festményt és több mint száz rajzot készített. Rácsos ablakából és a zárt kertből merítve alkotta meg a Csillagos éjt és a Nőszirmot. Ha állapota engedte, az Alpilles-hegység ciprusait festette, bent pedig nagy mesterek (Rembrandt, Delacroix, Millet) képeit dolgozta át. Itt született 1890 februárjában egyik legismertebb műve, a Virágzó mandulaág (közismert nevén Virágzó mandulafák) című képe is, amelyet Theo újszülött kisfiának festett az új élet és a remény szimbólumaként. Májusban távozott az intézetből, és Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol két hónappal később önkezével vetett véget életének.

Címlapkép: Virágzó mandulafák az árverésen. Fotó: Timothy A. Clary / AFP