Szeptember 5. és 12. között öt világrész katolikusai figyelnek ránk, hiszen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíne Magyarország. A nemzetközi találkozó egy 19. századi franciaországi zarándoklat záróeseményéből nőtt ki a 20. század elejére, négyévente rendezik meg a világ különböző helyszínein.

A Pesti Vigadóban négy kiállítás
kapcsolódik a kongresszushoz: a Katolikus Karitász tevékenységéről, a
görögkatolikus egyházművészetről, az 1938-as, szintén nálunk rendezett 34.
kongresszus történéseiről szólók, legfrissebben pedig a hitről gondolkodó
kortárs művészek alkotásai tekinthetők meg.

Az 1938-as eseményeket felelevenítő, Legyetek tanúim című kiállításon jártunk, ahol tárlatvezetés is várja a korabeli eseményre kíváncsi látogatókat, továbbá hang- és filmbejátszások, zenei betétek elevenítik fel, korabeli fotók és plakátok idézik meg a harmincas évek helyszíneit, hangulatát.

 A 34. Eucharisztikus Világkongresszus központi
helyszíne a Hősök tere volt, ahol mintegy 200 ezer fő vett részt a nyitó
szentmisén. A kongresszusra több mint félmillióan érkeztek, köztük zarándokok
az ország legtávolabbi helyeiről és egyházi küldöttek a világ minden tájáról. Filmbejátszásokon
láthatjuk Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát, aki a Vatikán
képviseletében vett részt a kongresszuson, és meghallgathatjuk rádióbeszédét
is, amelynek zárszavát magyarul mondta el.

 Az eucharisztia, más néven oltáriszentség a
katolikus kereszténység központi szentsége. Az 1938-as világkongresszus
jelmondata „Az Oltáriszentség a szeretet köteléke” volt.

A főoltár pályázatát Lechner Jenő nyerte el, a kongresszus plakátját pedig Molnár C. Pál tervezte. Róth Miksa üvegművét és a XI. kerületi Szent Mihály-templom díszes üvegablakának fényképét a kongresszus jelképével egyaránt megcsodálhatjuk. Annak idején kaphatók voltak a Lánchidat ábrázoló és más emblematikus emléktárgyak, érmék, képeslapok, amelyek bevételét a rendezvény támogatására ajánlották fel. Ezeket az ajándéktárgyakat külön tárlóban állították ki az árusok asztalát megörökítő fotóval együtt, így mintha mi magunk is a választékot egykor böngészők között állva nézelődnénk.

Díszes miseruhákat, aranyozott
kelyheket helyeztek el a kiállítótérben, és megnézhető az az aranyozott ezüst
monstrancia, amelyet máskor a Szent István-bazilika kincstárában őriznek. Ezt
olyan motívumok díszítik, mint a szarvas és 12 magyaros virágcsokor, amely a 12
apostolt jelképezi. A központi helyen álló dísztárgy mögött félköríves fotón a Hősök
tere, a kongresszus helyszíne látható.

A Központi Oltáregyesület és a Cserkészszövetség fő támogatókként segítettek a rendezvény lebonyolításában. A szervezés nagyszabású voltára utal, hogy a művészeten és a hitbuzgalmon túl még a hangerősítést is külön bizottság felügyelte.

A terem bejáratánál különböző küldöttségeknek a mennyezetről ránk köszönő zászlóival találkozhatunk: csipke- és aranyszövésű, képes és feliratos kelmék hirdetik az eucharisztia tiszteletét. A kiállítást végigjárók belekerülnek az akkori miliőbe, és maguk is úgy érzik, mintha résztvevői lettek volna a világraszóló eseménynek, a korabeli Magyarország sikeres nemzetközi bemutatkozásának.