Kundera, a francia nyelvű cseh író

Cseh vagy francia író Milan Kundera? Milyen szerepe volt az 1968-as Prágai Tavasz alakulásában, és miért nem tért vissza a rendszerváltozás után, mint sokan mások? Mennyire meghatározó az ideológiai, szociológiai szál, mely regényeit átszövi? Vörös István és Karafiáth Judit irodalomtörténészek meséltek érdekes részleteket az Országos Idegennyelvű Könyvtár április 3-i rendezvényén az íróról és műveiről.

Kundera mára bekerült a francia irodalmi kánonba, és cseh íróként is számon tartják. Az OIK teltházas irodalmi estjén Egy író, két fogadtatástörténet címmel a magyar olvasóközönség körében is népszerű regény- és esszéíróról tartottak előadást a cseh és a francia irodalom szakértői.

Kundera, aki emigrálása után nyelvet váltott és franciául írt, nagyon fontosnak tartotta művei pontos fordítását. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes kötetei előbb jelentek meg Magyarországon a rendszerváltozás után, mint szülőhazájában: saját maga javította és ellenőrizte a cseh szöveget, s évente csak egy könyvet engedett kiadásra. Vörös István szerint ez a túlzott fordítói számonkérés arra a francia kritikára vezethető vissza, mely barokkos stílusú szerzőként jellemezte. Valóban volt egy ilyen francia fordítás, holott Kundera stílusa inkább szikár, és az olvasmányosság érdekében egyszerű nyelven ír.

Már abban is szerencsés író, hogy mindjárt az első verseskötetével bekerült a cseh irodalmi életbe, szemben például Hraballal, aki több évtizedet várt első kötetének megjelenésére. Kundera kezdettől kritikusan viszonyul kora ideológiájához, bár ekkor még kommunista párttag. A Tréfa című első regénye a Prágai tavasz egyik elindítója volt. A kimondás bátorsága és önkritika együtt jellemzi a regényt, melyből film is készült - ezt később betiltották.

1975-ben a Université de Rennes meghívására vendégprofesszori meghívást kapott Bretagne-ba, ahonnan már nem tért vissza hazájába. Később Párizsban telepedett le, azóta is ott él. A francia irodalom befogadó, gondoljunk Apollinaire-re, a szintén nyelvet váltó Beckettre vagy Ionescura, az élők közül az orosz születésű Andrei Makine-ra. Kundera jó ajánlólevelet kapott azzal, hogy a Tréfa című regényéhez André Breton írt előszót, és Sartre is méltatta.

Kundera nagy műveltségű intellektuális író, nem a történetek áradása, hanem az esszéisztikusság jellemzi, sokszor nehéz szétválasztani a regényt és esszét. Jól ismeri a világirodalmat, Tolsztoj, Flaubert, Kafka, Cervantes, Rebelais, Sterne, a közép-európai írók közül Gombrowicz és Musil hatottak rá. Zenész családból származik, így zenei műveltsége hasonlóan széleskörű.

Jól gazdálkodik a képességeivel és gyengeségeivel, ennek köszönhetően köbyveit százezres példányszámban vásárolták. Nem egyértelműen népszerű - 1967-ben a 4. csehszlovák írókongresszuson sok honfitársa ellenszenvét váltotta ki azzal a felvetésével, hogy a csehek a 17. században áttérhettek volna német nyelvhasználatra, de kapott olyan kritikát is, hogy gondolatisága csak "felvizezett Nietzsche".

Franciaországban műveit a könyvesboltokban a közép-európai irodalomnál találjuk, hiszen pályáját cseh íróként kezdte, ezért úgy határozhatjuk meg Karafiáth Judit szerint, hogy Kundera francia nyelvű cseh író. Rangos francia irodalmi díjakat kapott, a Francia Akadémia irodalmi nagydíját 2001-ben, vagy a Francia Nemzeti Könyvtár díját 2012-ben. A Gallimard kiadó legrangosabb kritikai kiadásában, a Bibliotheque de la Pléiade-ban is megjelenhetett nemrég, melyben élő klasszikusok csak kivételesen kapnak helyet. Életrajzát Jean-Dominique Brierre írta meg, aki egyébként Edith Piaf, Leonard Cohen és Bob Dylan életrajzírója, azaz zenei hírességekkel foglalkozott. Talán azért, mert Kunderához közel áll a zene, Bachról, Beethovenről, Schönbergről, legtöbbet Janáčekről írt.

Bezerédi Zoltán színművész az est során részleteket olvasott fel az elmondottak illusztrálására. Így a Nemtudás című regényből a nosztalgiázó Odüsszeuszról, aki visszatérve Ithakába nem találja helyét - mintegy írói magyarázatként Kundera maradására Franciaországban. A Lassúság című regényből felolvasott részlet ma is elevenen hat: a nyugat-európai ember sematikus képe a kelet-európaiakról Kundera humoros ábrázolásában megnevettette a közönséget.

Az előadás után az érdeklődők megtekinthették az évforduló alkalmából a könyvtár olvasótermi folyosóján tárlókban kiállított cseh, francia és magyar kiadású Kundera-köteteket.