Homoki Nagy István természetfilmek készítőjeként vált ismertté, Magyarország tájait, élővilágát örökítette meg az ötvenes évektől a hetvenes évek végéig; olyan emblematikus természetfilmekben, mint a Vadvízország vagy a Gyöngyvirágtól lombhullásig. Családja egy ládában őrizte hagyatékát – fotókat, írásokat –, az Orpheusz kiadó két kötetet állított össze belőle. A kamera leáll című, szép kiállítású könyvet a kiadó vezetője, Erős Kinga és a kötetek szerkesztője, Rózsássy Barbara mutatta be az Ünnepi Könyvhéten, szeptember 4-én.
Az első, Nádi szélben című, korábban
már megjelent írásokból álló kötetből a Kis-Balaton környékét, vadvilágát
filmező emberek környezetét ismerhettük meg, beleértve az állatokat, köztük a
három főszereplőt: két kutyát és egy réti héját.
A most bemutatott új kötet, A kamera leáll a hagyatékban fennmaradt anyagokat tartalmazza. Forgatókönyvvázlatokkal, csodás vadmadárfotókkal találkozhatunk (némelyik fotót restaurálni kellett). A filmes történetek mellett az emberhez szegődött vadmacskák befogadásáról is olvashatunk, és megtudjuk, sikerült-e őket megszelídíteni. Homoki Nagy István filmrendező, operatőr és fotóművész is volt, és írásai a kortárs írók művei között is megállják a helyüket.
David Attenborough-hoz hasonlóan, aki 12 évvel később született, már Homoki Nagy is a természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, pedig akkor ez még jóval kevésbé volt napirenden. Radikális a különbség az akkori és a mostani gondolkodás között művészeti és tudományos téren egyaránt.
A kötet írásaiból megtudjuk, hogy az általa képviselt elvek négy évtized távlatából is érvényesek – hangsúlyozta Erős Kinga.
Rózsássy Barbara Homoki írói kvalitásaira hívta fel a figyelmet. Nemcsak a természetről írt, hanem az emberiség problémáira is rálátott. Írásai méltó párjai a filmjeinek.
A könyvben megjelent prózák kuriózumok, mert itt olvashatók először: sokfélék, igazi gyöngyszemek. Bár filmjeiről elmondhatjuk, hogy „porosodnak”, hiszen a technika ma már jóval látványosabb, nagy felbontású, közelképeket mutató filmezést tesz lehetővé, az irodalom esetében nincs ilyen változás. A szövegek sokoldalúak, humor és könnyedség jellemzi őket, filozófiájuk van, drámai pillanatokat mutatnak be, témáik pedig örökké aktuálisak.
A könyvből Deák Alexandra színész olvasta fel Az öreg pákász című írást. A költői szépségű történetet akár ars poeticaként is értelmezhetjük. Azt teszi szóvá, hogy a természetes élőhelyek az ember terjeszkedése miatt egyre zsugorodnak. A téma ma időszerűbb, mint valaha.
A képek a szerző felvételei.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
