Az első, Nádi szélben című, korábban már megjelent írásokból álló kötetből a Kis-Balaton környékét, vadvilágát filmező emberek környezetét ismerhettük meg, beleértve az állatokat, köztük a három főszereplőt: két kutyát és egy réti héját.

A most bemutatott új kötet, A kamera leáll a hagyatékban fennmaradt anyagokat tartalmazza. Forgatókönyvvázlatokkal, csodás vadmadárfotókkal találkozhatunk (némelyik fotót restaurálni kellett). A filmes történetek mellett az emberhez szegődött vadmacskák befogadásáról is olvashatunk, és megtudjuk, sikerült-e őket megszelídíteni. Homoki Nagy István filmrendező, operatőr és fotóművész is volt, és írásai a kortárs írók művei között is megállják a helyüket.

David Attenborough-hoz hasonlóan, aki 12 évvel később született, már Homoki Nagy is a természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, pedig akkor ez még jóval kevésbé volt napirenden. Radikális a különbség az akkori és a mostani gondolkodás között művészeti és tudományos téren egyaránt.

A kötet írásaiból megtudjuk, hogy az általa képviselt elvek négy évtized távlatából is érvényesek – hangsúlyozta Erős Kinga.

Rózsássy Barbara Homoki írói kvalitásaira hívta fel a figyelmet. Nemcsak a természetről írt, hanem az emberiség problémáira is rálátott. Írásai méltó párjai a filmjeinek.

A könyvben megjelent prózák kuriózumok, mert itt olvashatók először: sokfélék, igazi gyöngyszemek. Bár filmjeiről elmondhatjuk, hogy „porosodnak”, hiszen a technika ma már jóval látványosabb, nagy felbontású, közelképeket mutató filmezést tesz lehetővé, az irodalom esetében nincs ilyen változás. A szövegek sokoldalúak, humor és könnyedség jellemzi őket, filozófiájuk van, drámai pillanatokat mutatnak be, témáik pedig örökké aktuálisak.

A könyvből Deák Alexandra színész olvasta fel Az öreg pákász című írást. A költői szépségű történetet akár ars poeticaként is értelmezhetjük. Azt teszi szóvá, hogy a természetes élőhelyek az ember terjeszkedése miatt egyre zsugorodnak. A téma ma időszerűbb, mint valaha.

A képek a szerző felvételei.