A nyolc alkalomból álló program, amely Verespataktól Velencéig, illetve Kenyától a Karib-tengerig a glóbusz különböző szegleteibe visz el bennünket, sorsdöntő ökológiai kérdéseket feszeget. A filmek és alkotóik a művészet erejével segítenek újragondolni meggyőződéseinket, szokásainkat, életünk összefüggéseit. Olyan kivételes művek kerülnek műsorra, amelyek Magyarországon még nem vagy alig ismertek, esetleg nagyon rég kerültek mozivászonra, és amelyek egyedi nézőpontokat és válaszlehetőségeket kínálnak. 

A nyitófilm augusztus 30-án, hétfőn Marc Bauder Akik voltunk című látványos filmesszéje, amely az idei Berlinalén mutatkozott be, és most először látható hazai moziban.

A film a bolygó jelenlegi állapotának vizsgálatán túl egy lehetséges, reményteljes jövőkép felvázolására vállalkozik, méghozzá tudósok és vezető értelmiségiek – Alexander Gerst űrhajós, Dennis Snower közgazdász, Matthieu Ricard molekuláris biológus, szerzetes, Sylvia Earle oceanológus, Felwine Sarr közgazdász, filozófus, valamint Janina Loh filozófus – közreműködésével, akiket az óceán mélyére, a világ tetejére és a kozmosz messzeségébe követ a kamera. 

Akik voltunk
Az október végéig tartó sorozat további alkotásai is különleges helyszínekre viszik el a nézőket.

Nikolaus Geyrhalter számos fesztiválon kitüntetett, 2019-es Föld című filmje a világ legnagyobb földmunkáinak nyomába ered, azt mutatva be, hogyan próbálja az ember a saját képére formálni a bolygót.

Egyéni sorsokon keresztül szembesít minket a világ ökológiai egyensúlyának megbillenésével A klímaváltozás menekültjei című 2020-as dokumentumfilm, amelyben egy indiai, egy kenyai és egy Karib-térségben élő nőnek kell feladnia otthonát a megváltozott klimatikus viszonyok miatt.

Az Üdvözöljük Szodomában című 2018-as film révén Ghánába, a világ legnagyobb elektromos hulladéklerakójába jutunk el, ahol mintegy 6000 nő, férfi és gyerek él és dolgozik embertelen körülmények között.

Üdvözöljük Szodomában

A Velence-szindróma című filmből az Adria ékkövének tartott város kevésbé ismert valóságát ismerhetjük meg, vagyis azt, hogy miként válik már-már élhetetlen díszletvárossá Velence a gigantikus méretű idegenforgalmi terhelés káros következményei miatt. 

A sorozatban három magyar alkotás is szerepel, amelyeket a rendezők jelenlétében, beszélgetés kíséretében vetítenek.

Vitézy László 1982-es Vörös földje nemcsak egy bauxitbánya nyitásának keserű története, de a kora társadalmi visszásságait is bemutató, valós események ihlette, nagy visszhangot kiváltó dokumentumjátékfilm. Mozgósító erejű Kocsis Tibor 2004-es Új Eldorádója is, amely az erdélyi Verespatakon tervezett – táj-, környezet- és örökségromboló – aranybányanyitás dokumentumfilmje; műsorra tűzését az is indokolja, hogy idén júliusban a verespataki bányászati kultúrtáj végre felkerült az UNESCO világörökségek listájára. 

A harmadik magyar alkotást, Radisics Milán díjakkal elhalmozott The Art of Pollution című rövidfilmjét a sorozat zárónapján, október 25-én vetítik, méghozzá A Föld sója című Wim Wenders-produkció kísérőfilmjeként.

A Föld sója

Ez az alkalom tehát a fotográfia erejéről szól: míg Wim Wenders Sebastião Salgado, a világhírű fotós nyomába szegődve az érintetlen vidékek, a vad növény- és állatvilág, valamint a grandiózus tájképek felfedezésével tiszteleg bolygónk szépsége előtt, Radisics Milán légi felvételein Európa különféle szennyezett területei tárulnak a szemünk elé szokatlanul művészi perspektívából. Az ember földje(?) sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A részletes program az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán olvasható.

Nyitókép: Velence-szindróma. Foto: Taskovski