Révész L. László és Roskó Gábor képeinek közös pontja az irányítható mögöttes valószínűsítése. A kiállítás kettejük hol párhuzamos, hol néhány ponton egymást metsző pályájának műveiből ad válogatást.

A kiállítás anyagát 68 alkotásból, köztük sorozatokból, grafikákból, festményekből és kerámiákból állítják össze. Látható lesz a paksi tárlaton többek között Roskó Gábor Háromkirályok című festménye, A középbirodalom, avagy miért olyan nehéz megszabadulnunk a káros szokásainktól című, hétrészes kerámia installációja, illetve új, A cselekvésig vezető út című installációjának háromrészes szárnyas oltára. Révész L. Lászlótól mások mellett kiállítják a Búcsú az álmoktól című kétrészes kompozíciót és 1987-ben készült, A kehely csapdája című művét.

Roskó Gábor: A fénylő emberi értelem

Révész L. László egy − a Képzőművészeti Egyetem hallgatóival közösen készített − videót is bemutat Pakson, Roskó Gábor pedig a helyszínen készít egy nagy méretű tusrajzot a tárlatra.

A két alkotó művészetében van egy narratív vonal, mindketten figurákat, visszatérő karaktereket mozgatnak, amelyek időben változnak, a képeken az aktuális élethelyzet jelenik meg − mondta a művészettörténész. A kiállítás címe, A végzet hatalmas Verdi hasonló című operájára, valamint Szondi Lipót sorsanalízisére utal, amely szerint a választás irányítja a sorsot. A kiállítás az ember mögött mozgó erőkről szól.

Révész és Roskó az 1980-as években egyaránt tagja volt Erdély Miklós (1928-1986) író, filmrendező, képzőművész által vezetett Indigo csoportnak; Roskó Gábor a szürreálist, a groteszket és az iróniát sem nélkülöző, egyedi stílust alakított ki, amelyet kritikusok progresszív konzervativizmusnak neveznek. A film és számítógépes grafika nyelvét is használó Révész L. Lászlót Hegyi Lóránd művészettörténész úgy jellemezte: rajzainak alapvető narratíváját „rejtett irracionalitás, csendes valószínűtlenség és ártatlan banalitás” (…) zavaró keveréke hozza létre.