A Román Földművelésügyi Minisztérium 1949. március 2-án adta ki azt a rendeletet, amelynek értelmében kitelepítettek közel háromezer nagybirtokos családot. A 75. évforduló apropóján emlékszoba nyílik a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban 2024. március 2-án.
Az erdélyi nemesi családok kilakoltatása egy 1921-ben kezdődött folyamat lezárása volt. 1949. március 2-án aztán drámai gyorsasággal, egyetlen éjszaka alatt hajtották végre pártaktivistákból, állambiztonságiakból és a helyi lakosság képviselőiből álló bizottságok. A 2972 érintett család legfeljebb valamennyi ruhaneműt, esetenként néhány személyes tárgyat vihetett magával. Kastélyokból, udvarházakból csőszkunyhókba, fáskamrákba, pincékbe költöztették őket. A bárókból és grófokból a „pincelakók” új, megbélyegzett és kitaszított társadalmi rétege jött létre. A kitelepítettek megbélyegzése a következő generációra is kihatott, gyerekeiknek nem engedélyezték, hogy értelmiséginek tanuljanak.
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban 2024. március 2-án, szombaton 14 órakor megnyíló, és hosszú távon elérhető emlékszobák az erdélyi nemesség két világháború közötti életébe engednek betekintést. A tárlat három részre tagolódik: a nemesi életmódot egy, a két világháború közötti időszak szokásai szerint berendezett szalon, valamint történelmi enteriőrök fényképei idézik fel. Ezt követően dokumentumok, személyes visszaemlékezések mutatják be a kitelepítést. A kastély pincéjében berendezett szűk tér pedig a kényszerlakhelyek silány körülményeit jeleníti meg.
A félig digitalizált kiállítás jelentős képanyagot is tartalmaz a régi szalonokról, de a nemesi családok kálváriáját, az 1945–1963 közötti időszak életképeit is bemutatja. A képanyag nagy részét még nem publikálták, az a nemesi családok magántulajdonából származik. Gazdag hanganyag is tartozik a tárlathoz, a történelmi háttér bemutatása mellett visszaemlékezések is hallhatók.
Az interaktív tárlat átélhetővé teszi a sorsfordító eseményeket, bemutatja, a kitelepítettek hogyan váltak szinte pillanatok alatt a társadalom és a közösség megbecsült tagjaiból megvetett személyekké, az 1950-es évek végére hogyan szűnt meg különálló társadalmi rétegként létezni az erdélyi magyar nemesség.Kálmán Attila történész elmondta: az erdélyi nemesek körében két emigrációs hullám is volt, 1945-ben, illetve 1963-ban, amikor megszűnt a kényszerlakhely. Emlékeztetett, a rendszerváltás után több kastélyt visszaszolgáltattak az egykori tulajdonosoknak, több egykori nemesi hajlék megújult, de sok közülük kikerült egykori birtokosai tulajdonából, így a történelem nem folytatódik.
A tárlatról a Degenfeld.ro honlapon olvasható részletes információ.
Fotó: Gróf Bethlen Béla kolozsvári kényszerlakhelye előtt. Forrás: Castellum Alapítvány
