A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János (1814–1868) és fia, Erdélyi Pál (1864 – 1936) irodalomtörténész kéziratos hagyatékát T. Erdélyi Ilona, Erdélyi Pál lánya, valamint fiai, Török Ádám és Török Attila döntése nyomán mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza.

Ezt a feladatot eddig T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész látta el, aki feldolgozta nagyapja életművét, és munkáiból kilenc kötetet adott ki. Az Erdélyi-tárban többek között verskéziratok, irodalmi, filozófiai, népköltészeti írások, valamint népdalgyűjtések is vannak. A dokumentumok közül a legértékesebb a 2000 tételt számláló levelezés. Erdélyi János kora több jeles alakjával is levelezett, többek között Bajza Józseffel és Arany Jánossal, akinek kilenc levele maradt fenn a gyűjteményben. A tár másik része Erdélyi János fiának, a gyűjtemény kialakítójának, Erdélyi Pál könyvtárosnak, a Kolozsvári Egyetem Könyvtára egykori igazgatójának, irodalomtörténésznek a hagyatéka.

„Jelenleg Magyarországon nincs az Erdélyi-tárhoz fogható gazdagságú és értékű családi gyűjtemény, amelynek révén a legapróbb részletekig rekonstruálható egy több nemzedéket átfogó, jeles értelmiségi család élete” – mondta Monok István, az MTA KIK főigazgatója.

Babus Antal könyvtáros, irodalomtörténész, az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezetője emlékeztetett: „A hagyatékot egyben fogjuk tartani, kezelni és feldolgozni, semmit sem emelünk ki belőle, minden a helyén marad. Egy hagyaték elveszíti értékét, ha elzárják a kutatók elől, éppen ezért feldolgozása után az Erdélyi-tárat teljes mértékben kutathatóvá tesszük.”

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának kivételesen gazdag a 19. századi könyv- és kéziratgyűjteménye. Egyebek mellett olyan nemzeti kincseket őriznek itt, mint Arany János Kapcsos könyve, amelybe a költő az 1877 és 1880 közötti időszakban keletkezett Őszikék ciklus költeményeit is írta. De Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának eredeti kézirata is itt található.

Nyitókép: Erdélyi János Morelli Gusztáv fametszetén. Megjelent Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (1887–1901) című kiadványban. Forrás: Wikipédia