„Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a magyar operett évévé nyilvánította. Ki más lehetne szerzőként hivatottabb arra, hogy az ő művével indítsuk el ezt az évet, mint a magyar operett hírnöke, Huszka Jenő. Azt írják róla lexikonok, hogy megtörte a londoni és bécsi operett egyeduralmát, azzal, hogy Fedák Sárinak megkomponálta a Bob herceget. Ez volt az első olyan operett, amelyet külföldön is bemutattak, ezzel megnyitotta az utat az utána következőknek, Szirmainak, Jacobinak, Kálmánnak és a többi szerzőnek, és elindult dicsőséges világkörüli útjára a magyar operett. A 2023-as év az 1848-as forradalomnak a 75. évfordulója is egyben, ez is adta az apropóját annak, hogy március idusán a Mária főhadnagyot mutassuk be” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató.
Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki az 1848-ban bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz.
Homonnay Zsolt, a darab rendezője arról beszélt az olvasópróbán, hogy modern, lendületes előadást képzel el az 1942-es eredeti szöveg alapján, amelyben még Kossuth Lajos darabbeli szövegei is elhangzanak. Ezt a változatot abban az időben nacionalistának, németellenesnek tartották, ezért nagyon sok cenzúrán esett át. Huszka Jenő nagyoperettje nem szürreális mesevilágot ábrázol hagyományos, operettekre jellemző fordulatokkal: itt mindenki hús-vér karakter.
A rendező arról is beszélt, hogy számára nagyon érdekes Lebstück Mária sorsa, a történet emberi oldala. Elmesélte, hogy Jókai Mór egy 1848-as megemlékezésen találkozott Máriával: azt látta, hogy a pénztárban egy öreg hölgy ül, korabeli mundérban és kitüntetésekkel és jegyet szed. Megkérdezte, hogy mit keres itt egy huszár, akin se bajusz se szakáll nem volt, de főhadnagyi rangot viselt. „Hanem hát mindannál, amit költői fantázia kitalál, sokkal érdekesebb ennek a rendkívüli alaknak az igaz története, a melyhez a hiteles adatokat ő maga bocsátá kezemre. Ez a két év egy nő életéből sok volna egy regénynek” – írta Jókai Mór A női honvédhagynagy című írásában.
A rendező arról is beszélt, hogy milyen fontos női sorsok vannak a darabban. Lebstück Mária egy férfiak által irányított társadalomban „férfiként” próbálja a céljait elérni. Antónia az egész életét egyedül tartja a kezében, Panni számára pedig az előnyös házasság az egyetlen megoldás arra, hogy élete végéig ne bécsi cselédlány legyen.
Homonnay Zsolt koncepciójában kiemelt szerepet kap a cigányprímás Kiss-Balbinat Ádám alakításában. A történelmi időn és téren kívül álló, misztikus karakter a mai kor emberének szemével látja majd a történetet. „Kiss-Balbinat Ádámmal a Mária főhadnagy kapcsán sokat beszélgettünk arról, hogyan tudnánk megtalálni a kapcsolatot a mai kor és az adott kor között. A cigányzenészek mindenhol ott voltak a világban a nagy személyiségek mellett Napóleontól Edward királyon át. Zenéltek, hangszereket készítettek, összegyűjtötték a különböző zenei kultúrákat, saját zenei hagyományukat vitték tovább, egyfajta misztikusság is övezte őket. A darabbeli Draskóczy Ádámnak is volt cigányprímása.”.
Pfeiffer Gyula főzeneigazgató arról beszélt, hogy a Mária főhadnagy zenéjében is az 1942-es ősbemutató eredeti zenei anyagát használja. A darab díszlettervezője Túri Erzsébet, jelmeztervezője Berzsenyi Krisztina, koreográfusa Krizsán Dániel. A főbb szerepekben Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi látható.
Fotók: Tót Rózsa
