A Vajda Lajos Múzeum megújított kiállítótere IKON néven a helyi és a városhoz kötődő művészek számára biztosít rendszeres bemutatkozási lehetőséget, hogy a lokális párbeszéden túl professzionális keretek között képviselje őket Magyarországon és külföldön. Az ‘ikon’ elnevezés – ’a kép’ jelentésen túl – a kiállítótér kapcsolatát is jelzi a város szerb kulturális gyökereivel, illetve a múzeumépület történetével és leginkább Vajda Lajos vizuális és szellemi örökségével.

A kiállítótér 2021-ben jelentkezik először egyéni kiállításokkal (Balogh László, Haász István, Nádler István, Vincze Ottó). A későbbi tervek között szerepel a generációk közötti átjárhatóságot és a kontinuitást szemléltető kurátori válogatások rendezése. Az év folyamán két-három hónaponként frissülő kiállítások megteremtik a lehetőséget nemcsak az új, most születő művek megismerésére, hanem a programok révén a helyi művészekkel való személyes találkozásra is. A kiállítóhelyhez szorosan kapcsolódik a Ferenczy Múzeumi Centrum Szentendrei Grafikai Műhelye, hiszen itt készülnek a kiállító művészek később megvásárolható grafikai sorozatai is.

Az érzések geometriája címmel nyílt meg Balogh László kiállítása a Vajda Lajos Múzeum emeleti, IKON kiállítóterében.

Balogh László pályája az 1960-as években kezdődött szülővárosában, Szentendrén. Látásmódját elsősorban atyai barátja, Barcsay Jenő és a városban működő Deli Antal, Vajda Lajos, Kmetty János művészete alapozta meg, de utazásai kitágították horizontját.

Annak ellenére, hogy Balogh érzékeny, költői alkat, munkái fegyelmezett, szigorúan felépített konstrukciók. A művészettörténetből kiemelt saját példái, mint a trecento kor (Giotto) mindent átható spiritualitása számára ugyanannyira fontos, mint a francia kubizmus felforgató elmélete, Giorgio Morandi magányos mágikus realizmusa vagy Henry Moore modern plasztikai szűkszavúsága. Szemléletét nemcsak a nagy elődök, de a kortárs – elsősorban Deim Pállal folytatott – napi diskurzus is alakította. Korai, 60-as évekbeli korszakában szinte feltérképezte a várost, amelyben ma is él (Vízparti házak, Rab Ráby háza, Tornyok stb.).

Az 1970-es és 80-as években már stabil képi absztrakciója összefogott geometrikus és organikus motívumok használatára redukálódott, a hétköznapiban is az örökkévalóságot kereste (Figurák, Tűzfalak, Architektúra). A mai konstruktív, ugyanakkor erősen emocionális,  spontán alkotói módszerébe beengedi a korábbi archaikus, lírai formákat, de képei már mentesek a felismerhető valóságelemektől.

Kompozíciói tiszta képi logikára, az alkotóelemek dinamikus–statikus viszonyára, a színek kontrasztjára–harmóniájára, intenzív erejére épülnek.

Az aktív évtizedek számos állomása közül talán a németországi kiállításai mutatták meg azt, hogy a „Balogh-féle” rendteremtés a nemzetközi közegben is otthon van. Az 1995-ös németországi cikkekben kiemelték sajátos érzéki konstruktív látásmódját, ami ugyan Szentendre és Barcsay nélkül nem alakulhatott volna ki, mégis európai. 

Az IKON kiállítótérben bemutatott munkái felrajzolják Balogh László pályaívét.

Emblematikus, korszakjelölő képeinek jelentős részét a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből, friss műveit a művész műterméből állítják ki.

 A vizuális gondolkodás legközvetlenebb eszközével él, mert ez felel meg természetének, egyéniségének és mondanivalójának egyaránt. Ha szükségét érzi, akkor az egyszerű vonalrajztól az összefüggéseket kereső fekete-fehér foltokig a rajz összes lehetőségeit felhasználja.

A kiállítás 2021. 06. 18. – 2021. 07. 03. között, szerdától szombatig, 14 és 17 óra között tekinthető meg  a Vajda Múzeumban.

Fotók: Ferenczy Múzeumi Centrum/Deim Balázs