Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit – fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója. A kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
„A kiállítás az időtapasztalatot értelmezi, amely a kiállított tárgyakon túl ott van a randevúról késő szerelmesnél, a nyugdíjbiztosító reklámjában, Tarr Bélánál, Proustnál, a nagymama ráncaiban, az olvasásban, a mandulafa virágzásában” – fogalmazott a főigazgató, aki köszönetet mondott többek között Túri Klaudiának, Szovák Mártonnak és Varga Bernadettnek, a kiállítás kurátorainak, valamint a Budapest Bábszínháznak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának, hogy hozzájárultak a kiállítás megvalósulásához.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Ebben arról beszélt, hogy az idő korlátainak legyőzésére a könyvtárak, a múzeumok, a közgyűjtemények a legalkalmasabbak, mert összesítik elődeink bölcsességeit és a jövőre vonatkozó jóslatokat is. Az időt nem tudnánk uralni, ha nem lenne velünk az a tudás, az a meggyőződés, az a tapasztalat, amelyet a könyvtárak őriznek.
A kiállítást Lackner Pál, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében egyebek mellett megosztotta gondolatait az időértelmezés történetéről, annak országonként, vallásonként eltérő jellegéről, valamint beszélt az egyházi és világi idő ritmusáról, az idő szemléltetéséről is.
A július 11-ig megtekinthető kiállításról itt írtunk.
