Annyian féltenek minket az internettől, hogy ha igaz, amit mondanak, soha többé nem kapcsolódunk rá a webre. Sokan állítják, hogy a digitális terek depresszióssá és szorongóvá tehetnek bennünket, kicsit talán le is butítanak minket. Csökkentik az önbecsülésünket, ellustítanak, növelik az individualizmusunk, valamint elfogulttá tesznek minket. Telefonunk képernyőjének állandó ragyogása megzavarja az alvási szokásainkat, destruálja a figyelmünket, a görgetéstől meg a végén csak még rosszabbul érezzük magunkat. A gyerekeink pedig különösen ki vannak téve a károsító hatásuknak, a függőség egészen új formáját idézhetik elő náluk a digitális eszközök. De vajon igaz mindez?
Az Oxfordi Egyetem új átfogó tanulmánya, ami 16 évet ölel fel, 168 országot és 2,4 millió 15 évnél idősebb embert foglal magában, azt állítja, hogy egyes országokban és bizonyos demográfiai csoportokban az internethasználat pozitív kapcsolatban állhat a mentális egészséggel és a boldogsággal: céltudatosabbá, elégedettebbé tehet minket, sőt: fokozhatja a társadalmi jólétet. A múlt hónapban a Technology, Mind and Behavior folyóiratban megjelent tanulmány tehát némi ellenpontot kínál a digitális média negatív hatásairól szóló diskurzushoz képest.
„Meglepődtem, hogy mennyire konzisztens az a megállapítás, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezők jobb jólétről számolnak be, mint azok, akik nem tudnak felmenni a világhálóra” – mondja Matti Vuorre, a Tilburgi Egyetem pszichológiai kutatója. Vuorre Andrew Przybylskivel, az Oxfordi Egyetem pszichológusával közösen írta a tanulmányt, aki az online közösségi média és a videójátékok mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. A kutatók hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem arra utalnak, hogy az internet jobb közérzetet okozna az embereknek, csak arra, hogy a két dolog lazán összefügg.
A tanulmány elkészítéséhez Vuorre és Przybylski a Gallup World Poll 2006 és 2022 között gyűjtött adatait használta fel, ami az egyének internet-hozzáféréséről szól, valamint arról, hogy használták-e az internetet az előző héten. Nyolc mérőszámot használtak a saját maguk által bevallott jóllétre. Azonban látni kell azt is, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezőktől elvárható, hogy már eleve több erőforrással, szabadsággal és társadalmi támogatással rendelkeznek, mint társaik, amelyek már alapvetően növelik a jóllétet és boldogabbá teszik őket. Azonban, hogy megerősítsék eredményeiket, a kutatók számos olyan tényezőt is vizsgáltak, amelyek befolyásolhatják az internethasználatot és a jóllétet, például a jövedelmi szintet, a foglalkoztatási státuszt, az iskolai végzettséget és az egészségi problémákat, amelyeket szintén a Gallup adataiból gyűjtöttek össze.
Az egyetlen figyelemre méltó hely, ahol a kutatók negatív kapcsolatot azonosítottak az internethasználat és a jóllét között, a 15 és 24 év közötti fiatal nők körében volt, és ezek az összefüggések kifejezetten a közösségi jóllétre vonatkoztak. A fiatal nők, akik arról számoltak be, hogy az előző héten interneteztek, átlagosan kevésbé voltak elégedettek lakóhelyükkel, mint azok, akik nem használták az internetet.
