kutatás
Megalakult az Élvonal alapítvány
Az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben – mondta el november 25-én az MTI-nek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal alapítvány kuratóriumának elnöke.
Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.
Klubkörkép: mi hiányzik a telt házhoz?
Milyen kihívások elé állították az elmúlt évek az élő zene hazai színtereit? Milyen klubkultúra igénye látszik kirajzolódni? Az NKA – Hangfoglaló Programiroda megbízásából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. feltáró kutatást készített, hogy átfogó képet adjon a hazai élő zenei rendezvényhelyszínek működési stratégiáiról, nehézségeiről, valamint a támogatási rendszerekhez kapcsolódó javaslataikról.
Frei Zsolt: 12-13 milliárd fényévre található galaxisokat vagyunk képesek kutatni
Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikussal a Tejútrendszeren kívüli világegyetemről, a távoli galaxisok kutatásának lehetőségeiről beszélgettünk.
Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen
Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.
A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.
Doni unokatestvére lehetett a füzesabonyi szarmatának
Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.
Történelmi léptékű béremelést kapnak a kutatók
Történelmi léptékű béremelést kapnak a magyar kutatók annak eredményeként, hogy idén 18 milliárd forinttal emelkedik a HUN-REN finanszírozása – emelte ki Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában tartott szeptember 2-i sajtótájékoztatón.
Stressztűrő növényfajok után kutatnak Szegeden
Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa az MTA Lendület programjának támogatásával a növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésre és egészségre gyakorolt hatását vizsgálja munkatársaival.
Évmilliárdok alatt nőtt meg a Föld légkörének oxigénszintje
Mintegy kétmilliárd év alatt, egy háromlépcsős folyamat eredményeként változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják Szegeden
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult, mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket és sejttípusokat, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A magyar zeneiparnak duplázó gazdasági hatása van
A magyar zeneipar minden forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket – állapítják meg a szerdán közzétett ProArt Zeneipari Jelentés szerzői.
Olyan, mintha az ember bekerülne egy időkapszulába
Kassák Lajos és Simon Jolán kapcsolata két ember drámája a 20. század legturbulensebb időszakából, miközben kettejük levelezéséből az egész kor miliője feltárul. Dobó Gábor kutatóval beszélgettünk.
A kutyák valóban felismerik a jó embereket?
Sokan hisznek abban, hogy kutyájuk megérzi, kiben bízhatnak, de egy friss tanulmány szerint erre nincs valódi bizonyíték.
Így működött a neandervölgyiek ősi zsírgyára
A legújabb, Németországban talált leletek megváltoztatják a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, és az eddig hittnél jóval hátrébb tolják az időben a zsiradékkinyerés összetett és munkaigényes folyamatának kezdetét.