Az ország legnagyobb szamizdatgyűjteménye jöhet létre Veszprémben

A szamizdat olyan illegális kiadvány, amelyet a kommunista rendszerekben azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését. A magyar szamizdat irodalom vagy hazai szerzők munkája, vagy külföldön készült magyar, illetve külföldi szerzők írásainak hazai terjesztése volt. Az ilyen, egykoron illegálisnak minősült kiadványok összegyűjtésébe és 2023-ban tervezett kiállításába vágott bele a Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program (EKF), valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával.

A cél érdekében, hogy országosan, de akár Kelet-Európában is egyedi gyűjtemény jöjjön létre Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeum jelentős szamizdatanyagot vásárolt, illetve az állományába került a Petőfi Irodalmi Múzeum szamizdatgyűjteményének egy része is.

A múzeum a rendelkezésére álló forrásanyagok bővítése érdekében dokumentumgyűjtést indít, amelynek során Veszprém város és a megye polgárainak segítségét kéri.

A kulturális ellenállás fogalmán belül minden jelenséget fontosnak tart, azaz a rendszerváltás felé mutató, a rendszer korlátai ellen ható és Veszprém városához vagy a megyéhez köthető valamennyi folyamat, esemény, szerveződés emlékanyagát gyűjti a jövőben. Így tehát vár minden írott dokumentumot, fotót, hangzó anyagot, tárgyi emléket, amelyek lehetséges, hogy ott lapulnak régi fiókok, dobozok mélyén, felbecsülhetetlen emléket őrizve a XX. század meghatározó korszakáról.

A múzeum vezetése, valamint a projektben részt vevők képviselői csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertették a gyűjtőmunka, valamint a leendő kiállítás legfontosabb információit.

Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa személyes emlékeket is felidézett az 1980-as évekből. Mint mondta, amikor az évtized vége felé egyetemista lett, akkor szembesült testközelből azzal, hogy a szocializmus központosított és látszólag mozdulatlan felszíne alatt a valóságban milyen pezsgő élet zajlik, ahol számos szamizdatdokumentum is megszületett akkoriban. Hozzátette, abban, hogy Veszprémnek a rendszerváltás után három évtizeddel lehetősége nyílt elnyerni az EKF-címet, az is közrejátszott, hogy a szocializmus alatt végig folytak az olyan illegalitásba szorult alkotómunkák, amelyek a szamizdatok formájában öltöttek testet, végül ez is hozzájárult a rendszerváltáshoz és egy új korszak beköszöntéhez. Éppen ezért az EKF-nek ugyanúgy része egy ilyen történelmi kiállítás megszervezése, mint más kulturális események menedzselése.

A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Demeter Szilárd a sajtóeseményen kifejtette: régi törekvése, hogy a fővárosi intézmény falai közül némely őrzött dokumentumot kivigye, és az ország más városaiban is bemutathassa azokat. Ennek szellemében csatlakozott a Laczkó Dezső Múzeum projektjéhez, és így került a gyűjteményük egy része Veszprémbe. Néhány izgalmas részletet is elárult azokról a kiadványokról, amiket őriznek ebből a korszakból.

Megtalálható olyan gyermekkönyv, de még sci-fi irodalom is, amelyek ugyanúgy bújtatott rendszerkritikát tartalmaznak, így szamizdat kiadványnak minősültek a múlt században.

Magáról a gyűjtésről és a szamizdatok keletkezéséről Petrik Iván, a Laczkó Dezső Múzeum történésze árult el többet. Ő így definiálta a szamizdatokat: olyan irodalmi, zenei, de akár képzőművészeti termékek, amelyek a cenzúrát megkerülve kerültek sokszorosításra, terjesztésük pedig kézről kézre, a háttérben történt.

Utóbbi miatt sokszor nem is lehet tudni, hogy pontosan kitől indult egy-egy szamizdat kiadvány, röplap, ezek felderítése szinte lehetetlen ma már. Persze voltak ismert írók is, akiknek a művei itthon kimerítették a szamizdat fogalmát, mégis név szerint tudjuk, hogy kik voltak ők. A legismertebb talán Hamvas Béla, aki úgy vált a XX. század egyik legnépszerűbb magyar írójává, hogy művei szamizdatnak minősültek.

Forrás és fotó: vehir.hu