Tompa Gábor színházigazgató kiemelte: Szerb Antal regénye a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke. Nemcsak a főhősök olaszországi utazása, hanem belső utazás is, szabadulás a jelenből az emlékek világába. Tompa Gábor nehéz feladatnak mondta a színpadi változat megalkotását, hiszen a regény egyáltalán nem teátrális.
Kali Ágnes dramaturg arról beszélt, hogy két-három hónapig dolgozott a szövegen Nagy Botond rendezővel. Az volt a fontos számukra, hogy a párbeszéd ne csak a szereplők között, hanem a múlt és a jelen között is megvalósuljon.
Nagy Botond elmondta: ez az első alkalom, hogy nem rendezői előadást akart létrehozni. Végig érezte ugyanis, hogy Szerb Antal szövege nagyon fontos. Szerinte ez olyan anyag, amely megnyitja, sebezhetővé teszi az embert.
„Úgy kell olvasni ezt a könyvet, mintha egy kisbabát tartanál a kezedben. Vigyáznod kell rá” – magyarázta a rendező.
A Mihályt alakító Bodolai Balázs úgy vélte, hogy a kolozsvári előadásban az utazás a főhős lelkében történik. Szerinte az általa alakított Mihály nem pozitív szereplő, hiszen képtelen a jelenben élni, emlékei mindig a múltba húzzák, és ez számára fájdalmat okoz.
Rancz András led- és videodizájner elmondta: fényinstallációival az utazás hangulatát próbálta megteremteni a színpadon minimalista, de nagyon konkrét módon. Az Utas és holdvilág bemutatóját szombaton tartják a színház nagytermében.
Nyitókép: az Utas és holdvilág próbája. Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
