A Budavári Palota elsőként rekonstruált, történelmi termét augusztus 20-tól tekinthetik meg az érdeklődők. A Szent István királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, amelyet Hauszmann Alajos álmodott meg, aki a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a munkára.
A termet a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával együtt alkották újra a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann program keretében.
A munkálatok során számos művészettörténész, iparművész, restaurátor és más szakember dolgozott együtt. Első lépésként a szakemberek részletesen rekonstruálták a terem díszítését és berendezését régi dokumentumok és fotók segítségével.
A több évig tartó munkálatok utolsó szakaszában teljes díszében áll a terem központi alkotása, az ország legnagyobb, közel másfél tonnás, több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles Zsolnay-kandallója. A műalkotás több mint százféle elemét és aprólékosan kidolgozott, több mint 600 darabját különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze, és elvégezték az aranyozását is. A munka záróakkordjaként a kandalló főpárkányára rögzítve eredeti helyére került Szent István mellszobra. Az életnagyságúnál nagyobb méretű mellszobrot eredetileg Strobl Alajos alkotta meg.
Az elkészült intarziás, sárkánymotívumokkal díszített parketta, valamint a díszes, aranyozott oldalfal és a kazettás részekből álló mennyezet beépítése után felhelyezték a pirogránit királyképeket is. A különleges porcelánképek az Árpád-ház meghatározó személyiségeit ábrázolják: I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla és III. András, valamint Szent Imre herceg, Szent Erzsébet és Szent Margit alakja jelenik meg a különleges technikájú képeken. Mint írják, az ajtók fölötti szintén pirogránitból készült, több táblából álló faliképek egy-egy történelmi jelenetet idéznek: az egyiken Szent István és Szent Gellért hirdeti a kereszténységet, a másik témája István apostoli megkoronázása és az államalapítás.
A több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként 150 kilogramm súlyú csillár is felkerült a terem mennyezetére. Emellett a helyükre kerültek a falikarok is. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek. A termet összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó másolatával világítják meg.
A csillárok és falikarok minden elemükben megegyeznek az eredetiekkel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is megfelelnek. A közlemény szerint a világítást úgy tervezték, hogy az aranyozott felületeken és az üvegdíszeken megcsillanó fények beragyogják a Szent István-termet.
Az újjászületett történelmi helyiséget és a hozzá kapcsolódó kiállítást augusztus 20-tól tekintheti meg a nagyközönség, az első napokban ingyenesen.
