Baán László emlékeztetett arra, hogy a Magyar Zene Háza számtalan nemzetközi szakmai elismerést elnyert már, de ez az első amerikai építészeti díj. „Ez azt mutatja, hogy már a kontinensünkön kívül is felfigyelt az építészszakma az ikonikus épületre, amely rögtön az építészeti fődíjat kapta meg az AMP versenyén” – jegyezte meg.
Baán László elmondása szerint a versenyre idén mintegy kétezer pályázat érkezett – ennek többsége az építészet kategóriában –, mégis teljesen egyöntetű volt a zsűri döntése, a Magyar Zene Háza abszolút kiemeltként nyerte meg a fődíjat. A zsűri a csütörtök esti, bilbaói díjátadón az épületben rejlő hármas egységet emelte ki, amely magában foglalja a Magyar Zene Háza teljesen egyedi esztétikai minőségét, a benne szervesen élő tartalmat, valamint az épület fenntarthatóságát. A zsűri ezenfelül méltatta azt is, hogy ez az extravagáns, mégis otthonos épület teljes harmóniában áll a környezetével, s egyaránt otthona tud lenni kiállításoknak, koncerteknek és a zenepedagógiának. Elmondása szerint a zsűri elnöke az épületre vonatkoztatva idézte Friedrich Schlegel híres mondását is („Az építészet megfagyott zene”), hozzátéve, hogy kevés épület testesíti meg olyan nyilvánvalóan ezt a gondolatot, mint a Magyar Zene Háza.
A köszönetnyilvánításban és a szakmai beszélgetésekben is szóba került, hogy a Magyar Zene Háza része a Liget Budapest projektnek, amely ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése. Ennek a programnak az a különlegessége, hogy 150 év építészeti és tájépítészeti örökségén alapul: úgy hozunk létre világszínvonalú új épületeket, hogy közben megújítjuk a parkot és a már meglévő történeti épületeket is, mindezt harmóniában a már meglévő városi szövettel és természeti környezettel – hangsúlyozta a projekt miniszteri biztosa.
„A díjátadón jeleztem azt is, hogy egy, a Magyar Zene Házához hasonlóan értékes terv vár még megvalósításra a Liget-projekten belül, az Új Nemzeti Galériáé, amelyet a szintén világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezett. Mikor megmutattam ennek látványterveit, a szakemberek egyöntetű elismeréssel fogadták, s egyben felvetették, hogy a tervek megvalósítását követően az Új Nemzeti Galéria ugyanolyan méltó helyszíne lehetne majd a díjátadónak, mint most a bilbaói Guggenheim Múzeum volt” – mondta el Baán László.
Baán László kiemelte azt is, hogy a külföldi szakmai díjak mellett folyamatos a hazai közönség visszajelzése is, hiszen a megnyitás óta eltelt tíz hónapban már több mint 800 ezren látogattak el a Magyar Zene Házába. Nem véletlenül hangsúlyozta a ház megnyitóját követően Martha Thorne, az építészeti Nobel-díjat jelentő Pritzker-díj egykori ügyvezető igazgatója, hogy egy épület értékét és helyét a város életében igazából az emberek szeretete jelöli ki. Mára látszik, hogy a Magyar Zene Háza elnyerte ezt a szeretetet, és fontos része lett Budapest kulturális szövetének – mondta el Baán László.
Fotók: Palkó György
