Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke a trianoni szerződést olyan „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezte, amelyet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és nyereségvágyból követtek el. A kísérlet azonban sikertelennek bizonyult – jelentette ki.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a „nemzetgyilkossági kísérlet” miatt a magyarokban kialakult egy egészséges veszélytudat, és ez vezérel minden megemlékezést, koszorúzást. Lezsák Sándor azt mondta, hogy Trianon idején elsősorban a tőke mozdította előre a fejlődést, Magyarországon azonban a szerződés miatt a tudás és a tehetség szerepe erősödött fel, ezek szolgálatába álltak a különféle mozgalmak.
Bakos István a BGA egyik szervezője volt – emelte ki az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette, hogy az alapítvány működése az 1990-es évektől teljesedett ki. Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy az Országház a Trianon előtti Magyarország építészeti-szellemi csúcsteljesítménye. A Kárpát-medence különböző magyar területeiről hoztak nyersanyagokat a kivitelezéshez – jegyezte meg.
Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) első elnöke, a BGA kurátora arra kérte a magyarokat, ne hitessék el magukkal, hogy nekik nincsenek támogatóik Nyugat-Európában. Azt mondta, hogy a két világháború között sok jeles politikus és újságíró megszólalt a magyar revízió érdekében. Kormány- és államfők kevésbé, holott mindenki tudta, hogy olyan aljasságot követtek el Trianonnal, amelynek következménye újabb háború lesz – jelentette ki. – Meg kellene szólítani a magyar ügy nyugati támogatóit – hangoztatta Bíró Zoltán.
Amikor a BGA-ban díjakat szavaznak meg, mindig törekszenek rá, hogy külföldi kitüntetett is legyen – közölte. Az MDF első elnöke hangsúlyozta, hogy a történelemben semmi sem végleges. Sem örök barátság, sem örök gyűlölködés nincs két ország között – vélekedett. Méltatásában Házi Balázs történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum munkatársa, a BGA titkára azt mondta, hogy Bakos István lételeme a magyarság szolgálata. A művelődéskutató szívét-lelkét adta, hogy a BGA létrejöhessen, és a nemzet javára működhessen – fűzte hozzá.
Bakos István sok tisztségében munkálkodott közvetlenül a haza javára.
Nemzetépítő munkáját mindig ugyanazzal a lelkesedéssel végezte. Gondolatai körlevelek formájában egyszerre jutnak el a Székelyföldre és Melbourne-be, Amerikába és Kárpátaljára – mondta Házi Balázs. Hozzátette, hogy a művelődéskutató tarsolyában mindig akad megvalósítandó ötlet.
A BGA titkára jelezte, hogy a Bethlen Gábor-díjat olyanok kapják, akik kiemelkedően szolgálják a magyarságot. Bakos István mindig kereste a kapcsolódási pontokat azokkal, akik a magyar ügyért akartak tenni – fűzte hozzá.
Nyitókép: A Bethlen Gábor-díj kitüntetettje, Bakos István művelődéskutató. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
