A 70 éve elhunyt, világhírű magyar filmesztétáról elnevezett Balázs Béla-díjjal az állam az alkotók és a filmkultúráért tevékeny szakemberek teljesítményét díjazza évről évre. Idén március 15-én nyolcan részesültek az elismerésben: Babos Tamás operatőr, Gyöngyössy Bence filmrendező, Moharos Attila filmrendező, Nádorfi Lajos operatőr, Pozsgai Zsolt filmrendező, Stőhr Lóránt filmkritikus, Tóth Klára filmkritikus és Zalán János producer.
A június 2-ai alkalom vendége Babos Tamás operatőr, aki a kilencvenes évek közepe óta aktív képalkotó, olyan rendezők alkotótársa, mint Goda Krisztina, Bollók Csaba, Gothár Péter, Jeles András vagy Kamondi Zoltán. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Metropolitan Egyetem tanára, filmképeit mozifilmek, televíziós műsorok és reklámfilmek sokasága őrzi.
Moharos Attila rendezőként elsősorban dokumentumfilmeket készít. 1970 és 1996 között a Magyar Televízióban volt első asszisztens és adásrendező. Számos tévéfilm és sorozat munkatársa, kétszeres nívódíjas.
Olyan direktorokkal dolgozott, mint Zsurzs Éva, Gaál István és Makk Károly. 1997-től rendez, filmjei számos nemzetközi és hazai filmfesztiválon szerepeltek versenyben, díjai között megtalálható a Magyar Filmkritikusok Díja, a Kamera Hungária díj és a Kalamatai Dokumentumfilm Fesztivál Ezüst Olajfa Díja.
1999-ben S immár itt vagyok címmel örökítette meg a tizenévesen szolgasorba került Fülöp Levente portréját. Ebből nőtt ki a Székelyföldi szolgasorsok című életútkövető trilógia, amelynek összefoglalása, a Ballada egy szolgafiú emlékére című dokumentumfilm kerül most mozivászonra az Urániában június 3-án.
A sorozat harmadik alkalmán, június 5-én Pozsgai Zsolt rendező, író, forgatókönyvíró kerül reflektorfénybe.
A pécsi születésű alkotó a színház felől, közel negyven színpadi mű szerzőjeként, színházi rendezőként, dramaturgként érkezett a film világába. Előbb fogatókönyveket írt, majd 2006-ban Csendkút címmel leforgatta első saját moziját az 1956-ban mártírhalált halt Gérecz Attila költő élettörténetéből.
Vonzódik a történelmi témákhoz, filmrendezői debütálása óta forgatott tévéjátékot többek között Janus Pannoniusról (Janus), Mindszenty bíborosról (Szeretlek, Faust), Erkel Ferencről (Molto pavane) és Zsolnay Vilmosról (A föld szeretője). Legutóbbi filmjében, a most műsorra kerülő Megszállottakban Kálvin és Loyolai Szent Ignác találkozásának történetét dolgozza fel. Az alkotás 2018-as bemutatója óta számos díjat nyert el Equadortól Indiáig, köztük a Monacói Filmfesztivál játékfilmes fődíját.
Június 12-én este Gyöngyössy Bence producer, rendező, forgatókönyvíró lesz az ünnepi vetítéssorozat vendége, aki 1983 óta dolgozik különböző filmes és televíziós produkciókban mind az öt kontinensen.
Első nagyjátékfilmjét 1997-ben forgatta Romani Kris ? Cigánytörvény címmel, majd a kétezres években a populáris műfajokban alkotott: a magyar film háború előtti aranykorának sikerfilmjeihez visszanyúlva elkészítette az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál remake-jét, valamint a Papírkutyák című krimikomédiát.
Legutóbbi rendezői munkája a Cseppben az élet című mini tévésorozat Béres Józsefről. Az Urániában június 12-én Utolsó rapszódia című filmjét nézhetjük meg, amely Liszt Ferenc utolsó Bayreuthban töltött napjairól és egy hölgytanítványa iránti szerelméről szól Jordán Tamás főszereplésével.
Zalán János producer, színházigazgató, színész, filmszakmai tevékenysége szerteágazó: szinkronstúdió-vezető, tizenhárom éven keresztül felelt az Eurosport csatornák magyarországi gyártási folyamataiért. Emellett média és kommunikáció tárgyú egyetemi kurzusok megbízott előadója. Kutatói tevékenységének tárgya az audiovizuális tartalmak elérhetővé tétele a látássérültek számára, ebből doktorált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2017-ben.
Ezzel párhuzamosan 2015-ben Magyarországon egyedülálló módon intézményes formában audionarrációt vezetett be az általa igazgatott Pesti Magyar Színházban a vakok és gyengénlátók számára. Az Uránia vetítéssorozatában Rabbisorsok Magyarországon című filmjét vetítik június 17-én, amelyet producerként jegyez. A dokumentumfilm a rabbiság intézményének magyarországi történetét mutatja be, ráirányítva a figyelmet a közép-európai kultúrtörténet eme lényeges szeletére. A film utáni beszélgetés vendége az alkotó.
A programsorozat záró alkalmán, június 18-án Stőhr Lóránt filmkritikus, filmtörténész vendégeskedik az Urániában új könyvével. Stőhr Lóránt a kilencvenes évek végétől publikál napi- és hetilapok, folyóiratok hasábjain. 1999 óta az Élet és Irodalom kritikusa, kétheti rendszerességgel jelennek meg kritikái az aktuális mozifilmektől.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem habilitált docenseként filmtörténetet oktat. A melodrámával, a kortárs magyar játékfilmmel és a magyar dokumentumfilmmel kapcsolatos tanulmányai hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. Első könyve, a Keserű könnyek ? A melodráma a modernitáson túl a műfaj elméleti és történeti leírása mellett Fassbinder, Wong Kar-wai, Lars von Trier és Mundruczó Kornél filmjeinek elemzését tartalmazta. Most megjelenő Személyesség, jelenlét, narrativitás ? Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben című kötete a nemfikciós filmkészítés utóbbi évtizedekben tapasztalható átalakulását vizsgálja. A kötet bemutatójára 18-án kerül sor az Uránia kávézójában.
Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház
