A darab több zenei stílust ötvöz, felsejlik benne a klasszikus versenyművek, a huszadik századi repetitív zene, a népzene, a romantikus korokat idéző filmzenék és a hetvenes évek szintetizátorainak világa, mindez szóló trombitára és szimfonikus zenekarra hangszerelve. A közönség végigkövetheti a szólóhangszer útját, ahogyan bejárja az egymásból születő és egymáshoz folyondárszerűen kapcsolódó hangulatokat.
Az este folyamán megszólal Barabás Lőrinc Macskakő és Metamorfózis című szerzeménye is. A jazz és az elektronika világa egyedi fúzióban kel életre a Gyüdi Sándor karmester által vezetett szegedi szimfonikusokkal közösen.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a hazai improvizatív zenei élet aktív szereplője és egyik mozgatórugója. Az elmúlt tizenhét évben klubestjei és formációi termékeny talajt biztosítottak a jazz és az elektronika határmezsgyéjén kísérletező rokonlelkek számára. Olyan eseményeken tett szert szélesebb nemzetközi ismertségre, mint például a Montreaux Jazz Fesztivál, a londoni iTunes fesztivál, ahol Valerie June-nal játszott közösen, de olyan előadókkal is osztozott már a színpadon, mint a Thievery Corporation, Bonobo vagy Erik Truffaz.
A Szegedi Szimfonikus Zenekar történetének kezdetei a XVIII. századra nyúlnak vissza. Állandó szimfonikus együttesként 1919 óta működik, 1969-től városi intézmény, a koncertezés mellett bázisa Szeged aktív operaéletének. Az együttes szinte egész Európát bejárta, nagy sikerrel mutatkozott be Kína, Tajvan, Szingapúr és Brazília közönsége előtt. Lemezei a Hungaroton mellett olasz, spanyol, német, osztrák, dán, belga, angol és amerikai cégeknél jelentek meg.
Fotó: Takács Borisz