A Erdély épületegyüttes megvalósulásával a skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel, így a skanzen régi és új területeit egy közút vágja ketté. Szimbolikus jelentésű, hogy a határon túli 103 ezer négyzetkilométernyi területet reprezentáló új kiállítási egységhez egy határátkelőn és a főút alatt átvezető alagúton keresztül juthatnak el a múzeum látogatói.

Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is, hiszen a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A skanzen a történetében először vállalkozik ennek bemutatására.

A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

Hangulatos tér köré rendeződnek az Erdély épületegyüttes kisvárosi lakó- és középületei. A térről induló utca vezet a falusi portákhoz és az Erdély épületegyüttes középpontját jelentő unitárius templomhoz, az egyházi telekhez kapcsolódó iskolához és kultúrházhoz.

Székelyudvarhelyi posta épülete, sepsiszentgyörgyi ügyvéd ház, székelykeresztúri patika, marosvásárhelyi ház a Korzó kávéházzal

Székelyudvarhelyi postahivatal

A századforduló megannyi korabeli újdonságával – postakocsival, csőpostával, kurblis telefonnal – találkozhatnak a látogatók a skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén beléphetnek a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába.

Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás  

Art deco és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a birtokos családból származó, ámde polgári foglalkozást űző Keresztes fivérek által épített ügyvédi iroda és lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a zenét kedvelő, világlátott testvérek hajdani otthonában. 

Székelykeresztúri patika

A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett nemcsak a drogéria szerepét töltötte be a városban. Különlegessége a neogótikus patikaberendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíz-töltőgép.

Marosvásárhely, Korzó kávéház

Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a 200 négyzetméteres kávéház elegáns és modern enteriőrjét biliárd- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.

Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája

Az impozáns szecessziós homlokzatú épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatunk be.  

Szászújfalu, szász porta, Szeben megye

Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja a látogatók elé, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.

Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés

Egy századfordulós divatáru-kereskedésbe csöppenhetünk ezen a helyszínen. U alakú polc- és pultrendszeren szövetek, férfigallérok, mandzsetták, nyakkendők és kalapok sorakoznak. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor az öltöztető helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg. 

Nyárádgálfalvi templom, Maros megye

A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. Az épület két bejárata közül a nők a torony alatti kaput használták, a férfiak a déli oldal portikuszán keresztül léptek a templomba. A templomban arcfelismerő segíti, hogy a belépők elfoglalhassák a szokásrend szerinti helyüket.

Hosszúfalui porta, Brassó megye 

A hosszúfalui házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége a piros-fehér-zöld színű felirata.

Iskola, Tordátfalva, Hargita megye 

Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.

Kultúrház, Kiskede, Hargita megye 

János vitéz-díszlet és az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a skanzen kultúrházának belső terét.

Homoródalmási porta, Hargita megye

A homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével a látogatók maguk is kipróbálhatják a bútorfestést. 

Balavásári porta, Maros megye

A balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.

Csíkszentsimoni porta, Hargita megye

Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székelykapun keresztül térhetnek be az érdeklődők, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúbos kapu rekonstrukciójaként készült el a múzeumban.

A nyitóképen kisvárosi főtér az 1910-es évekből. Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája, örmény divatáru-kereskedő háza Kézdivásárhelyről. Fotók: Beliczay László/Kultúra.hu