Baranyában és Fejérben is várják a látogatókat a Kultúrpajták és Tündérkertek

Cserkúton a Malom és Műhelyház - azaz a MaCsek várja látogatóit tavasztól őszig. A különleges helyszínt, az egykori módos gazda portáját 2019-ben kezdte felújítani Szabó Zsuzsa és párja azzal a céllal, hogy pajtaszínházat működtessenek itt. A közel 160 éves épületegyüttes minden része megújult és új funkciót nyert. A malom ma már múzeum és rendezvényhelyszín is lett: a látogató jöhet akár egy rövid múzeumlátogatásra, akár masszázsra, tanfolyamra, workshopra is.

Szaporca egy kicsi falu az Ormánság délkeleti csücskében, itt áll a Szaporcai Cifraház, egy eredeti állapotában megmaradt és a Népi Építészeti Program keretében felújított, módos ormánsági parasztház a hozzá tartozó portával. A Vidéken Jó! Alapítvány székhelye, közösségi, kulturális, művészeti színtér, élő tájház. Céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet a térségre, azok értékeire, emellett minőségi szórakozási, kikapcsolódási és szellemi értelemben is feltöltődési lehetőséget nyújtsanak a helyieknek és az ide érkezőknek is, emberek, kultúrák találkozását és egymásra hatását lehetővé tevő helyszíneket és alkalmakat biztosítva.

Pécshez közeledve az Orfűi Malmok különleges épületei kínálnak változatos programokat. Orfűn a hagyományos kenyérsütés vagy a medvehagymás pogácsa receptje mellett a papír születésének folyamatát vagy a vetés, az aratás és az őrlés körüli munkákat is megismerhetjük – akár egyéni, akár csoportos látogatás keretében. A malom szomszédságában elhelyezkedő tanösvényen kellemes séta mellett az égererdő élővilágába kaphatunk betekintést. A múzeum fogadóépülete és a kávézó, a Garat tavasztól őszig mozgalmas események színtere; többnapos minifesztiválok, külföldi előadók, népzenei és könnyebb műfajú koncertek, workshopok várják az érdeklődőket.

Kultúra, gasztronómia, koncertek, kiállítások és beszélgetések Hosszúhetényben. Az Almalomb Pajta célja a hosszú távú értékmegőrzés, értékteremtés, közösségépítés, melyhez a kultúra kiváló okot nyújt a találkozásra. Hagyományt kívánnak teremteni, és a Baranya megyei Hosszúhetényből nemcsak a Michelin-díjak által is pozicionált gasztrofalut, hanem kulturális lehetőségeket rejtő települést is szeretnének varázsolni. Az Almalomb Kultúrpajtában 2023-ban például Pajta Parázs címmel szerveztek négyrészes programsorozatot. Az eseményekben közös pontok: mind a négy alkalommal a program része egy zenei produkció, egy gasztroesemény, egy képzőművészeti bemutató vagy kiállítás és egy színházi vagy tematikus beszélgetős program meghívott szakértőkkel. És az eseménysorozat 2024-ben is folytatódik!

Pécstől délre is izgalmas programokra bukkanhatunk. A nagyharsányi Pajta születése 2008-hoz, az első Ördögkatlan Fesztiválhoz köthető. A település Fő utcáján található lepusztult épületet és a hozzá tartozó kicsi ligetet Narancsliget néven – eleinte még csak a fesztivál idején működtették. A furcsa név az épületen ragadt – immár a helyiek is így nevezik, és az önkormányzat segítségével előbb a termeket, majd a benti parkot is rendbe hozták –, így ez a sajátos „pajta” már nemcsak a fesztivált, de a község kulturális programjait is be tudja fogadni. A fesztiválünnep és a hétköznapok szinte egybeolvadnak, egymásra hatnak. A nagyteremben kiállításokat, beszélgetéseket rendeznek, de felbukkannak itt a falu történetét kutató pécsi néprajzosok, helyi néptáncosok és hagyományőrző rendezvények is.

Mohács belvárosában egykor minden háznál tartottak haszonállatot, ezért minden udvarban megtalálhatóak gazdasági épületek. Ez az önellátó életmód mára megszűnt, így ezek az épületek megüresedtek – új funkcióra várva. A Mohácsi Pajta így lett kulturális színtér, csatlakozva a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózathoz. A Pajta Mohács kulturális életének fontos mozgatórugója, a sokac hagyomány ápolásának központja. Rendeznek itt kiállításokat, workshopokat, színházi fellépéseket, vetítéseket és tanfolyamokat is szerveznek – egész évben.

Fejér vármegyében is várnak a pajták. Budapesttől 42 km-re, a Vértes és a Gerecse találkozásánál található a 300 lelket számláló kis falu, Nagyegyháza. Közigazgatásilag Óbarokhoz tartozik, de az ott élők fontosnak tartják, hogy lehetőség szerint mégis önálló közösségként őrizzék a Nagyegyháza nevet, ápolják a régi hagyományokat, és újakat teremtsenek. Nagy segítségükre van ebben a közel hat éve működő Hangistálló, mely helyet ad a faluközösség programjainak, kulturális és gasztronómiai rendezvényeinek.

És a Velencei-tónál is izgalmas kiállítások várnak! A természetművészeti alkotótelepet Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész, a Symposion Alapítvány elnöke hívta életre 2006-ban, miután a Velencei-tavi Nyári Játékokra szervezett Kreatív Művészeti Műhelyével nagy sikert aratott. Úgy vélte, ebbe a fontos kulturális rendezvénysorozatba a művészek többféle módon is be tudnának kapcsolódni. A Nemzetközi Velence-tavi Symposion programja a kezdetektől kihívást jelent a részt vevő művészek számára, mivel ez a művésztelep nemcsak természetművészeti alkotások létrejöttének ad helyet, hanem felkínálja a környező településeknek, hogy az érintettek a Velencei-tavi térség fejlesztését a művészek bevonásával, a művészetre támaszkodva dolgozzák ki. Ennek a munkának köszönhetően a Velencei-tó keleti részét Alkotópartnak tekintik. A tóparti táj komplex témákat és természeti anyagokat kínál az alkotómunka számára, a természetben születő művészet pedig rendszeres alkalmat teremt a helyben élők identitástudatát erősítő és jövőképét formáló, valamint a településfejlesztést érintő, kulcsfontosságú kérdések helyi szakemberekkel és lakossággal való közvetlen megvitatására.

A tavaszi-nyári kalandozások során mindenképpen érdemes útba ejteni a Kultúrpajtákat és Tündérkerteket! További helyszínek és programok itt.