Zala György 1907-ben készült alkotása - amely az egyetlen egész alakos Mária Terézia szobor hazánkban - jelenleg a Szépművészeti Múzeum aulájában látható. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, Ferenc József szobrát teljes egészében megsemmisítették. A Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították, Ferenc Józsefét újra öntötték.
A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyek megtöltésére a magyar függetlenségért küzdő vezetők kaptak helyet: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Mária Terézia egykori helyén ma Thököly Imre szobra látható.
A lecserélt szobrok először a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ?költöztek?. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálták 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé.
Gödöllő város polgármestere Gémesi György és a kastély igazgatója Révész T. Mihály a Budapest Galériától és fővárostól kért, s kapott engedélyt, hogy a szobrot a jövő évben megrendezendő barokk év keretén belül gödöllői kastélyban felállíthassák.
A ?Barokk év Gödöllőn 2011? programjaiba valamennyi kulturális intézmény bekapcsolódik a városban. A nyitóünnepség helyszíne természetesen Grassalkovich I. Antal egykori kastélya lesz, ahol egyházi kincseiből rendeznek kiállítást, s ekkor nyílik meg a Gödöllői Városi Múzeum Élet a barokk korban című tárlata is.
A kettős évfordulóhoz a többi között két jelentős programsorozat kapcsolódik: júniusban az Antal-napi vigasságok, és augusztusban a Barokk hét a barokk évben. Mindkét alkalommal Grassalkovich Antal és Mária Terézia személye állnak majd a középpontban.
A tervek szerint az emlékév folyamán több, a kor hangulatát idéző zenei és színházi eseménynek ad otthont a kastély, s annak egyedül álló Barokk Színháza. A Városi Könyvtárban, a Gödöllői Művésztelepen és a Művészetek Házában kiállítással, míg a máriabesnyői bazilikában orgona- és kamarazenei koncertekkel, valamint nemzetközi kórusfesztivállal tisztelegnek az egykori kastély- és templomépítő birtokos és a királynő emléke előtt.
Gróf Grassalkovich I. Antal, a gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Vezette a magyar birtokviszonyokat átrendező Újszerzeményi Bizottságot, volt koronaőr, irányította a budai királyi palota építkezéseit. A Magyar Udvari Királyi Kamara elnökeként két évtizedig felelt az ország pénzügyeiért. Elkötelezett hívőként, mint a katolikus egyház mecénása harmincnál is több templomot építtetett.
Gödöllőn több, a nevéhez kötődő emléket is találhatunk. A kastély - ahol 1751-ben három napot töltött el Mária Terézia - mellett számos épület, köztéri szobor maradt az utókorra. Neve méltatlanul merült feledésbe, a barokk év pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy mind személye, mind az általa létrehozott barokk emlékek a figyelem középpontjába kerüljenek.
