Az esten megtapasztalható, hogyan szólt az 1820-as években a kápolna orgonája, hisz a 200 éves hangszert idén tavaszra eredeti állapotába állították vissza, így ugyanazt a barokk hangzásélményt nyújtja, mint két évszázaddal ezelőtt.
Öt barokk zeneszerző darabjai kínálnak elmélyülést az Orgonák Éjszakáján.
A német Johann Jakob Froberger három művét hallhatja a nagyérdemű. Bár a zeneszerző a kor kiválóságának számított, életében mégis mindössze csak két darabja jelent meg. Saját maga korlátozta kéziratai nyilvánosságra hozatalát, és csupán barátaival, pártfogóival osztotta meg azokat. Augusztus 5-én a pannonhalmi Boldogasszony-kápolnában azonban szabadon élvezheti majd a hallgatóság a szerzőtől kiválasztott négy művet.
Az élmény pedig magával ragadónak ígérkezik, hisz nemcsak a művek, hanem az est fő hangszere is a barokk kort idézi. Az 1820-ban készült orgona úgy szólal meg, ahogy azt építője, Elgasz Ferenc megálmodta, a főapátság értékmentő munkája révén ugyanis idén tavaszra az eredeti terveknek megfelelően újulhatott meg a hangszer. A restaurálás után először játszik közönség előtt a 200 éves barokk orgonán Kiss Zsolt, a pannonhalmi Szent Márton-bazilika karnagya. „Manapság általában a barokk műveket modern hangszereken játsszuk, így művészként is egészen különleges, hogy most korhű hangzásban szólaltathatom meg a darabokat. Bár pontosan nem tudni, hogyan is játszottak akkor, de azért valamiféle képet kapunk elődeink előadásmódjáról.”
Kiss Zsolt partnere az Orgonák Éjszakáján Osztrosits Éva hegedűművész lesz. A fiatal tehetség a hangversenyen elhangzó barokk szóló- és kamarakompozíciók mindegyikét igazi remekműnek tartja. A cseh-osztrák zeneszerző, Heinrich Ignaz Franz Biber szóló hegedűre komponált Passacaglia darabja szimbolikus jelentésű a számára. „A négyhangos passacaglia téma aranyszálként vonul végig a művön, variált és díszített formákban. Ez akaratlanul is az életünk változatos történéseire enged asszociálni, miközben az aranyszál mint Isten hangja állandóan jelen van életünk különböző pillanataiban. Hol erősebben látjuk, hol kevésbé, de a pozitív végkicsengés reményteli jövőképet sugallhat hallgatója számára – fogalmazott a hegedűművész, hozzátéve, Pannonhalma számára speciális tulajdonságokkal bír. – Ez az a hely, ahol megnyugodhatok, feltöltődhetek és inspirált állapotba kerülhetek. Valami különös békesség az, ami minden alkalommal átjár, amikor belépek az apátság gyönyörű helyszíneire.”
Kiss Zsolt és Osztrosits Éva az olasz Francesco Maria Veracini szonátája mellett a flamand komponista, Jean-Baptiste Loeillet 1717-ben megjelent szonátájával várja a közönséget, és természetesen megidézik a kor nagy mesterét, Johann Sebastian Bachot is.
Az augusztus 5-i koncert a Pannonhalmi Főapátság több mint ötvenéves múltra visszatekintő orgonahangverseny-sorozatának része.
2023-ban még további három alkalommal kap főszerepet a hangszerek királynője. Szent István király ünnepén, augusztus 20-án Szabó Imre, a zene világnapján Király Csaba, míg karácsony másnapján, december 26-án Konstantin Reymaier orgonaművész lép fel a jövőre 800 éves Szent Márton-bazilikában.
Fotó: Pannonhalmi Főapátság
