 |
| MTI Fotó |
Irigyelem a lazább fesztiválokat látogató újságíró kollégáimat, oly jóízűen, blickfangosan festenek hangulatot ácsolt faszínpadokkal, beázó sátrakkal, beszívott szigetlakókkal. Nekem meg mi marad? Egy vacak barokk kastély, ráadásul az is felújítva, sőt, a néhány éve szépen berendezett, ám azóta sem üzemelő cukrászda is kinyitott az idén, asztalocskákkal a főbejárat kertjében, udvarában? Nem tudom, mit mondjak, mert a kertrekonstrukcióra nem volt még pénz, így kaviccsal van felszórva az egész első terület, nos tehát, asztalocskákkal a kavicson. A szép teremben meg fehér padocskák zöld selyemmel bélelve, a mennyezeten rózsabimbós festés, a művészek, vendégek meg a Fertő-tó körüli szebbnél szebb panziókban laknak, és nemigen rúg be senki koncertek közben, hát mi marad nekem hangulatfestésre? Mondjuk a baryton. A herceg lelkes barytonjátékos volt. Hogy kiváló is-e egyben, azt nem tudjuk, vélhetően nem, mert Haydn e hangszerre (is) írt mintegy 170 művének baryton szólama nem túlságosan nehéz. Kérdés persze, kinek. A hat húrral rendelkező, a viola da gamba-családba tartozó hangszernek ugyanis kiegészítésképpen van 7-28 együttrezgő fémhúrja is, amit a bal kéz hüvelykujjával lehet pengetni, miközben a normál húrokat a vonóval szólaltatja meg a művész, így szinte önmagát kíséri egyben, de e húrok rezonáns funkcióban is működnek. A hangszer életre keltése tehát oly bonyolult, hogy használata a XIX. század elején meg is szűnt. Aztán a historikus zenéléssel együtt ma újra felfedezték, és néhányan megint játszanak rajta. Így a fesztivál első, matinékoncertjét adó Esterházy-trióban játszó barytonos, Michael Brüssing is. Ezzel azonban az ő és a trió (Bolyki András, mélyhegedű, Maria Brüssing, cselló), és velük a nyitókoncert minden értékét fel is soroltam. Az egy Tomasini- és négy Haydn-barytontrió szinte homogén tömböt alkotott: nem zavarta a muzsikusokat, hogy a tételek milyen dinamikai megjelölést viselnek, hogy lassú vagy gyors-e a tempó, egyformán bágyadt, kedvetlen, iskolás, darálós volt a megszólalás. A darabok között Maria Brüssing részleteket olvasott fel könyvekből a barytonról, elképesztően rossz hangsúlyozással, amit a vélhetően férj Brüssing illusztrált is rögtön a hangszeren, mint a sztyuvik a repülőgépeken, amikor a felfújható mellények szipkáit, csöveit mutogatják a magnóból szóló hang illusztrációjaként. Csak az előadás ott rövidebb ideig tart...
