(MTI) - Bartók Béla önéletrajzában beszámol 1912-re kialakult művészi válságáról, arról, hogy Kodállyal közös erőfeszítései a magyar zenei élet megújítására sorra kudarcot vallanak. Ugyanakkor Debussy és Sztravinszkij műveinek tanulmányozása, az azokban fellelhető keleti elemek felfedezése felkeltette érdeklődését a zenei folklór iránt és elhatározta, hogy több népdalgyűjtő tanulmányutat tesz Afrikában, Ázsiában és a Távol-Keleten.
A tervekből végül csak egy észak-afrikai utat sikerült megvalósítania: 1913 júniusában Algériába látogatott, és a hegyek, valamint a sivatag találkozásánál, Biszkrában, továbbá a környékbeli Tolga, Szidi-Okba és El Kantara oázisokban óriási lelkesedéssel fogott hozzá a népdalgyűjtéshez. Biszkra egyébként a századelő környékén, de még a harmincas években is az egyik leglátogatottabb sivatagi város volt, olyan hírességek keresték fel, mint Oscar Wilde vagy André Gide.
A feladat több szempontból is emberpróbáló volt - mutat rá a témáról készült összeállításában az algíri magyar nagykövetség. Nehéz volt olyan személyeket, elsősorban női énekeseket találnia, akik hajlandók voltak egy idegen európai férfi előtt énekelni, ráadásul egy számukra teljesen idegen eszköz, a fonográf tölcsérébe. Egyes források szerint Bartók helybéli énekesei zömmel prostituáltak voltak. Még nagyobb problémát jelentett azonban a sivatagi időjárás. Az amúgy is törékeny egészségű Bartókot nagyon megviselte a nyári hőség Biszkrában, amit még elviselhetetlenebbé tett egy fertőző betegség, ami miatt háromhetes intenzív munka után kénytelen volt nagyon gyorsan elhagyni Biszkrát, majd hamarosan Algériát is.
A rögzített anyag így is lenyűgöző. Közel 100 viasztekercsen 65 éneket és hangszeres zenei anyagot gyűjtött, és a megismert zenei világ annyira felkeltette érdeklődését, hogy arabul kezdett tanulni és komolyan szervezte visszatérését Biszkrába egy későbbi időpontban. Az első világháború kitörése azonban ebben örökre megakadályozta.
Benyomásait az arab népzenéről egy 1932-ben írott cikkében foglalta össze, s az afrikai élmény áttételesen megjelent műveiben is: a legkarakteresebb arab zenei motívumok a Második Vonósnégyesben, a Zongoraszvitben, a Táncszvitben és A csodálatos mandarin néhány részletében fedezhetők fel. A gyűjtött zenei anyagot jelenleg az MTA Zenetudományi Intézete őrzi, a magyar UNESCO Bizottság fáradozik a még megmenthető anyag közzétételén.
Az algíri magyar nagykövetség Szabó László nagykövet vezetésével 2000-ben kezdeményezte emléktábla elhelyezését a hajdani Hotel Transatlantique előcsarnokában, abban a szállodában, ahol 1913-ban Bartók megszállt. Az emléktáblát 2004. december 1-jén avatta fel a magyar nagykövetség képviseletében Marton Béla nagykövet Biszkra, Tolga, Szidi-Okba és El Kantara közéleti személyiségeinek jelenlétében.
