A mindössze 34 éves mester a Franz Walsegg vont Stuppach gróf emlékére készülő rekviemen dolgozik, amikor valószínűleg, reumás láz végez vele. A több zenei műfajban is alkotó, igen termékeny szerzőnek számító Mozart alkotásaiban a később barokk, a rokokó és a kezdődő romantika német és itáliai elemei ötvöződnek sajátos stílussá. Mozart, akinek apja, Leopold Mozart is zeneszerző volt, nővérével, Maria Annával Salzburgban nőtt fel. Zenei tehetsége már korán megmutatkozott. 1762-től kezdődően apjával számos koncertkörutat tett, melyeken zongoristaként lépett fel, de már ekkor megpróbálkozott a zeneszerzéssel is. 1769-ben, Salzburgban érseki koncertmesterré nevezték ki. Három nagysikerű itáliai turné után, 1773-ban néhány évre Salzburgban telepedett le. Ebben a termékeny időszakban operákat, szerenádokat komponált, de írt számos egyházi és hangszeres művet is. 1781 márciusában elbocsátását kérte, és önálló, független alkotóművészeként próbált megélni. 1782. augusztus 4-én feleségül vette Konstanze Webert. 1782 és 1786 között 15 jelentős zongoraversenyt alkotott. Bécs is befogadta a művészt. Operát írt Pierre Augustin Caron de Beaumarchais "Figaro házassága" című művéből, mely 1785-ben, Párizsban a nemességet bíráló mondanivalójával keltett feltűnést. Mozart operáját 1786. május 1-jén mutatták be. Ebben az évben még két ősbemutatóra került sor. Október 29-én a "Don Giovanni" került színre. Ám Mozart anyagi helyzete egyre rosszabb lett. 1789-ben és 1790-ben több koncertkörutat is elvállalt, de szorult helyzetéből ez sem segítette ki. A "Cosi fan tutte" 1791. január 26-i, bécsi bemutatója sem hozta meg a várva várt sikert. "A varázsfuvola" ősbemutatója 1791. szeptember 30-án volt Bécsben. Ez utóbbi mű egyik különleges vonása, hogy számos szállal kötődik a szabadkőművesek föld alatti mozgalmának eszméihez.
