Llosa francia nyelven tartott beszédében az irodalom szerepét méltatta a demokrácia fenntartásában. „A regény megmenti a demokráciát, vagy vele együtt zuhan a szakadékba és tűnik el” – mondta, és élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét. Mindemellett elismerően szólt a francia irodalomról. „A francia irodalom az egész világot egy jobb világról engedte álmodozni” – húzta alá.
A ceremónián I. János Károly volt spanyol király is részt vett a 86 éves szerző meghívására.
Mario Vargas Llosa a neves akadémia első olyan tagja, aki nem franciául ír. A 2010-es irodalmi Nobel-díj birtokosa soha nem publikált francia nyelven, noha folyékonyan beszél franciául, mivel 1959-ben Párizsba emigrált. Ugyanakkor műveinek nagy többsége franciául is megjelent, és ő a külföldi szerzők közül elsőként került be még életében, 2016-ban a nagy klasszikusok műveit magába foglaló rangos Pléiade-kollekcióba.
Llosát 2021 novemberében választották be a Francia Akadémia tagjai közé.
Az 1635-ben, XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával létrehozott Francia Akadémia a legrangosabb francia kulturális intézmény, fő feladata őrködni a francia nyelv fölött és összeállítani, gondozni annak szótárát.
Negyven akadémikus alkotja, akik életük végéig az intézmény tagjai maradnak – ezért nevezik őket halhatatlanoknak –, a megüresedő helyekre a többiek választják meg az utódot a francia kultúra, és általában a társadalom arra legméltóbbnak tartott személyiségei közül.
Fotó: Emmanuel Dunand / AFP
